Meltatlanul nem irtam Peter O'Toole-rol sem, a brit szinesz-legendarol aki decemberben halt meg. Peter O'Toole elert minden lehetseges csucsot a szinjatszas egy olyan idoszakaban, amikor a "csucs" meg valoban jelentett valamit. Idosen halt meg. Boldog, ki tehetseget megerdemelt modon kamatoztathatja. Talan elerte elete ertelmet. Persze ezt senki nem tudhatja, csak o.

Ket hettel ezelott visszamereszkedtem szinhazba, egy Shakespeare-darabra. Miota nem dolgozom a szakmaban, ez volt az elso eloadasom, de a katarzis elmaradt, mert a szineszno csapnivaloan gyonge volt. Ugy "mondta a szoveget", mint egy ugyetlen kamasz akinek verset kell mondania egy gonosz magyar tanar elott (en aztan tudom, mi az...). Egyszeruen aradt belole hogy rosszul erzi magat a szinpadon. Jatekrol beszelni sajnos nem lehetett az o eseteben. A csajt csak sepruvel a kezeben kellene szinpadra engedni, jo sotetben. Ugyanez mondhato el az egyik ferfi foszereplorol, akinek meglehetosen konszolidalt afrikai akcentusa volt ami meg nem nagy baj onmagaban (bar en utalom,) viszont elfogyott a levego a verssorok vegere es szinte fuldoklott, persze levive a hangsulyt es a hangerot; ugyhogy majdnem felfordultam a szekemben. A rendezes egy modern cucc volt, nehany viszonylag erdekes es nehany viszonylag felresikerult megoldassal. Az egyik vasari pletykajelenetet athelyeztek a 21.szazadba, mintha a tevenek nyilatkozna nehany jarokelo. Tiz percig artikulatlanul es hadarva uvoltottek a szineszek, es vagtak a pofakat, mert hogy milyen vicces az egesz. Szerencse hogy az oreg Shakespeare nem latta, mit muveltek vele, forogna a sirjaban. Ezt a bolcs, szellemes-jellemes-kellemes irot igy eloadni szinte barbarsag.

Valamelyik nap lattam a Falu cimu filmet is. Ez nem meglepo, a Falu cimu filmet ugyanis mindenki latta es mindenki csak suttogva beszel rola. En szeretem M.Night Shyamalan-t, mert egyszer lattam egy interjut vele amiben az eletrol beszelt, es sokat segitett nekem az akkor. Nevezetesen az elet ertelme korul forgott ot evemnek o volt az egyik, aki "veget vetett". Mindenaron abszolut valaszt kerestem ra, mi a csudat keresunk a foldon, miert elunk, minek, es micsoda igazsagtaan dolog a halal, hacsaknem...hacsaknem letezik Isten-de vajon letezik-e? Ot evet bolyongtam e kerdes es problema korul, teljesen magamra hagyva mindenki altal. Ekkor lattam egy riportot Mr Shyamalan-nal, aki a filmjeiben sokat boncolgatja ezt a temakort. Arra kaptam fel a fejem, hogy azt mondja: "Elfogadtam, hogy az elet egy kerdes." En ezt a gondolatot akkor bele is dolgoztam az akkori szinicsoportommal egy eloadasba. A mai napig emlekztetem magam ra, ha kell, hogy az elet egy kerdes. Visszaterve a mindenki altal latott Falu cimu filmre, annak, aki megsem latta: a filmet Adrien Brody, Joaquin Phoenix et Sigourney Weaver is gazdagitja. Joaquin Phoenixnek meglepoen letisztult jateka van benne, szep, kedveltem. A palmat azonban az akkor meg kvazi ismeretlen Adrien Brody viszi, magasan. Nagyon jol jatsza az enyhe ertelmi fogyatekos fiatal felnottet. Becsatolom ide a film bemutatojat ( : The Village, R.: M.N.Shyamalan, Fsz.: Adrien Brody, Sigourney Weaver, Joaquin Phoenix)

Philip Seymour Hoffman - (Hibatlanok)

A napokban elhunyt a kivalo szinesz, Philip Seymour Hoffman. Szokas szerint nem akarom az oneletrajzat ismertetni, inkabb csak megemlekezni rola. En a magam reszerol kimondottan kedveltem ot emberkent es szineszkent is. 46 evesen halt meg, heroin-tuladagolasban.

  Nagyon sok kedvenc filmem van, az egyikben o jatsza az egyik foszerepet, es Robert De Niro a masikat. Mindkettojuknek ez a legjobb filmjuk, bar ezzel a mondattal valoszinuleg rajtam kivul sneki nem ertene egyet. A film meglehetosen "ismeretlen" maradt, foleg Robert De Niro "nagy"(on ismert) szerepeihez kepest. A Flawless (Hibatlanok) cimu filmrol van szo. A magyar valtozat egyetlen arnyoldala (nem igazan hiabaja mert eszkozkent hasznalja) a karomkodas, ami magyarul elegge "boven" van leforditva, de a francia forditok moderaltak magukat.

A Hibatlanok egy rendorrol szol, aki agyverzest kap es lebenul fel oldalara. Hogy allapota javuljon, enekorakat ir elo neki az orvos, am o nagyon nehezen mozog es borzasztoan szegyenli "nyomoreksagat"-a kornyeken mint nagyon macho rendort ismerik. Magaba roskad, bezarkozik, depresszios lesz, ongyilkossagon gondolkozik. A lakohazban azonban lakik egy enektanar, akit Philip Seymour Hoffman alakit, egeszen egyszeruen zsenialisan. S aki, enektanarsagan kivul transzvesztita is, es homokos barokban lep fel eloadokent.
A macho, merev felfogasu, konzervativ zsaru, es a teljesen elveszett, borzasztoan erzekeny, szeretnivalo de vulagris, kicsapongo eletet elo transzvesztita kenytelen lesz egyutt dolgozni...s elfogadni egymast.
A Hibatalanok egy csodalatos film a toleranciarol, az allarcok mogott rejtozo igazi embersegrol, es a baratsag hatartalansagarol, ket kiemelkedo szinesz csodalatos jatekaval, Joel Schumacher remek rendezeseben (Flawless- R.: J.Schumacher, Fsz.: Robert De Niro, Philip Seymour Hoffman).

  

Az elobbi zene Ibrahim Maalouf, franko-libiai zenesz szerzemenye. A radioban hallottam nehany napja, mikor reggel mentem dolgozni. Menet kozben kaptam el, ket perc otvenhat masodpercnel. Ha meghallgatjatok a szamot, hallhatjatok, hogy eppen akkortol, mikor a zene valtozott. Ultem a kocsiban es hagytam magam erezni; aztan egesz nap azon gondolkodtam, mit valtott ki belolem a zene, foleg a ket perc otvenhat masodperctol a otodik percig tarto, majd a het perc tizenkilenc masodperctol kezdodo resz. Nem jottem ra, mit idez bennem, tul melyen van az emlek. Pedig vegigprogott elottem az eletem egy nagy resze. Valasz hianyaban ugy fogalmaznek, hogy ez a szam en vagyok, azaz en es az elet. Az elet amit felepitettem magamnak, meg persze az is, amit nem akartam de azert van, vagy amit akarnek de nincs. Az zene elso feleben a lassu resz eppen olyan mely, mint a kontraszt, amit a masodik reszben hallhatunk, es ami folfele lendul. Nehez beszelni az erzesekrol amit ez kivalt. Eszembe jutott a balatoni nyaralas nyolcadik utan A-val, meg az a debil katonaudulo; a gimnaziumi nagy szerelmem meg a gyagya baratnom akivel annyi valora nem valtott almot szottunk, atsuttoga gyemeksegunk ejszakait. Aztan a kolesz, ahogy nyujtozkodik az eg fele benne olyan sok naiv remennyel es a kivilagitott ablakaival akik a lakotelepi sotet ablakokra kiabalnak: "nem akarok egyedul lenni!"; es ahogy K.-val nezzuk az ablakokba kirakott eleteket. Semmink nem volt, csak a remeny. Hogy az elet most kezdodik, hogy meg barmi es barki erkezhet; hogy egyszer, ha nagyok leszunk, nincs szuksegunk vedelemre mert senki nem fog bantani minket. O, hogyan gondolhattuk volna, hogy a felnott-lettel mik jonnek majd szembe az utunkon! O de szerencse hogy nem gondoltunk meg semmire! Ki gondolta volna, hogy erintve leszunk majd egy mozgasserult gyerekkel, egy borzalmas valassal, beteg babaval. Ki gondolta volna, hogy soha nem talaljuk meg a helyunket. Kivancsian vartuk, mi lesz belolunk, mi jot majd hoz a holnap; ha majd kikerulunk igazsagtalan tanarok kezei kozul! Eszunk be jutott, hogy velunk is elbanhat az elet. Olyan termeszetes volt hogy csak masoknak juthat a rosszbol. Ez a kep ami elkiser. A remeny. Az elet esemenyek sorozata amik egyszerre tragikusak, komikusak, jok es rosszak. De sohasem nyugszik. Egyfolytaban mozgasban van. Jo vagy rossz a kaland, ki tudja. Tortenik. Az elet olyan mint egy tuzijatek. Csak egy dolgonak lehet orulni. Annak hogy van. Az erettsegibizonyitvany atvetele utan, amikor kileptem a gimi kapujan, oriasi csend arasztott el. Ugy ereztem, lerottam valami nagyon nehezet es rosszat. Tul voltam rajta. Soha tobbet hasonlot. Ma, amikor harom nap mulva kimondjak a valasomat, amikor mar csak egy papir kot ossze valakivel akire ma idegenkent tekintek, ugyanazt erzem. Iszonyu energiat fektettem bele hogy tuleljem a gimnazista eveket, es ekkora energiat fektettem bele a valasba is. Es most, hogy elmult es nincs tobbe, olyan mintha allnek a szakadek szelen es merednek a semmibe. Azt latom, amit megusztam. Amibol az iment masztam ki; ott hagytam az osszes kormom amivel a sziklaba kapaszkodtam hogy naponta csak egy centit emelkedjek ki a pokolbol. Ott hagytam az artatlansagomat s annak a visszautasitasat hogy nem hasznalom az eszem masok ellen. A romantikus kislany osszetorte magat es az szikla aljan belefulladt a mocsarba. Sarbol falat tapasztottam a szivem kore es Istent sem engedtem at rajta. Olyan burok vesz korbe dorzsoltsegbol, erzeketlensegbol amin at nem hatol mar senki, s ha atjutna, sem talana engem. A bujkalas mestere lettem. Kituno maszkot hordok, mindenki bedol neki. Ha akarok, kedves vagyok, ha akarok, duhos; ugy jatszom, mintha szinpadon lennek meg most is. Megtevesztek es kicsuszom a kezek kozul. Megtanultam hogy magamnak kell, hogy szamitsak, hiszen masnak nem szamitok es nem szamithatok masra. Nehanyan kotelet dobtak nekem a szakadekba, de fel senki nem huzott. Kevesen alltak a szakadek szelen es kiabaltak nekem, hova lepjek, hogy meg tudjam magam tartani. Megerkeztem. Valamerre el kell most indulnom.

Ibrahim Maalouf

My life without me

Tegnap baratnoi tanacsra megneztem az Eletem nelkulem cimu filmet. A film az utolso ket honapjat dolgozza fel egy 23 eves, rakos fiatal nonek. Talan az egyetlen altalam latott film amiben nem a rak borzalmait latjuk es amiben nem a szomorusag dominal-hanem annyi mas! A fiatal no (kicsit nehezemre esik nem "lany"-t irni), mikor megtudja hogy csak ket honapja van hatra, osszeirja, mit szeretne meg megtenni, atelni az eleteben halala elott. Vegul ennel tobbet is tesz- kicsit hozzaad masok eletehez is. Tobb dolog erdemes emlitesre a dramaturgiaval kapcsolatban. Nagyon jo valasztas hogy a lany alacsony tarsadalmi korbol jon es az elete tobb mint atlagos. Erre lehetett aztan felfuzni sokmindent. Nagyon csodalhato es becsulendo a filmben hogy nem azzal foglalatoskodik, mit tortenik ilyenkor a korhazban, mik a protokolok, stb. Meresz hogy teljesen masfele megy. Jo dontes. A film nagyon finom, nem szajbaragos, inkabb rezzeneses; nem magyarazkodos, es a foszereplo monologjai is nagyon jo megoldas. A "mellekszerepek" kozul nehany nagyon jol ki van dolgozva, masok kevesbe aprolekosan vannak megrajzolva, de mind nagyon jelen vannak. Az egyik ferfi foszereplot Mark Ruffalo jatsza (nagyon jol!), akit lathattunk szamos jo es nehany kevesbe sikerult filmben (Hulk, Bosszuallok, Eternel Sunshine..., Shutter Island) bar szinpadon kezdte palyafutasat. A hab a tortan, hogy a 35 eves Sarah Polley gyonyoru. Mit gyonyoru! Olyan szepseges es kulonleges hogy a napra lehet nezni de ra nem. Jatekatol fuggetlenul csak szeretni lehet. Ha semmi mas nem lenne benne csodalatos, akkor is erdemes lenne megnezni a filmet, egyedul Sarah Polley szepsege miatt. De szerencsere ennel sokkal tobbrol van szo. (My life without me; rendezo: Isabel Coixet, foszereplok: Mark Ruffalo, Sarah Polley,Alfred Molina, Amanda Plummer, Deborah Harry, Maria de Medeiros)

Jackson Galaxy-Pokoli Macskak

Epp egy fel oraja fejeztem be Jackson Galaxy 2013-ban kiadott konyvet, a Pokoli Macskakat. A konyv beszel persze a macskakrol is, de azoknak is el kellene olvasniuk, akiknek egyebkent a macskakhoz es mas allatokhoz semmi kozuk. Jackson ir a macskakrol es azok gondolkodasi mondjarol, majd sajat magarol. Es van mit. Szemelyes problemai borzalmas onpusztito pokolba sodortak, amit kimeletelenul tiszta elemzessel ir le minden szornyu bugyraval egyutt. A felig magyar, amerikaban elo macskaszakerto (nem teszem idozojelbe, mert tenyleg ert a macskakhoz) leir mindenfele univerzalis eleterzest, minden lehetseges csapdat mint hamis gyogyirt, de ennel sokkal tobbet is. Irasaban ugyanis fellelhetok Isten utmutatasai is, mint az Ordog altal asott buktatok is. A szamara kulcsemberek es kulcsallatok, akiknek hala vilagossag gyulhatott agyaban, akik atvitten vagy kozvetlenul elorebb vittek ot az eleteben. Nem a macskak a pokoliak a konyvben- a macskak azok, akik a pokolban mellette alltak. Egy rendkivul erdekes, bolcs, szep oneletrajzi leirassal van dolgunk a konyv talan haromnegyedeig egy olyan ember tollabol, akinek az egesz eddigi elete oriasi kanyarokkal van teli. Ekkor hirtelen az egesz mas ertelmet is nyer, mert megoszt velunk nehany, a vilagegyetem mukodesere vonatkozo kulcsdolgot. Hogy hamisitatlan es mindenfele befolyas alol mentesek ezek a gondolatok, hogy teljesen tisztak s bar sosem lesznek bizonyitottak, onnan tudom hogy en is pont ezt erzem a kulcskerdesnek es kulcsmegoldasnak a vilagban. Nagyon erdekes, hogy sokan vagyunk, bar egymastol elszortan, akik ugyanazokra a dolgokra jovunk ra mintegy villamfenynel es tokeletesen meg vagyunk rola gyozodve hogy igazunk van, ambar bizonyossag epp ugy nincs ra mint Isten letezesere. Bar nekem Jackson Galaxyval egyetlen problemam sem kozos, meroben kulonbozo karakterek vagyunk es mashonnan jovunk s az egyetlen kozos bennunk az allatok nagyon mely szeretete- ugyanarra a kovetkeztetesre jutottunk el az eletben. Es mint emlitettem, nem ketten vagyunk ebben a helyzetben. En talan egy picit elorebb jarok nala, mert neki nagyobb sarkanyokat kellett legyoznie, s meg nem tudja, hogy mekkora ero van benne arra, hogy a Jo Oldal Harcosakent stabilan alljon a laban. Arrol van ugyanis szo az egyik vegso kovetkezetesben, hogyha a szeretetunket kiterjesztjuk minden elolenyre korulottunk, azokra is akiket nem ismerunk es sosem fogunk; akkor a vilag jobb lesz. Nem feltetlenul tettekrol van szo, hanem tudatos szereteterol annak, ami el. Peldaul ha szeretem a kutyamat, akkor kuldjem el tudatosan minden kutya fele ezt az energiat. En is csak nehany honapja jottem ra hogy ez mukodik, de azt hiszem, csak akkor tudjuk megtapasztalni, amikor nagyon szeretunk es onfelaldozoan dolgozunk valakikert, mindegy hogy ezek koborkutyak, fogyatekos gyerekek vagy az ocean elovilaganak vedelme; a tett ami tudatos es szakmai alapokra tamaszkodik egy nagyon jo dolog-de az oszton es a szeretet ettol elvalaszthato es ha tudatos, oriasi epito ereje van, mint energianak. Ez a konyv egyik vonala. Van meg szamos masik. Kotelezo olvasmany. (Jackson Galaxy-Pokoli macskak)

...Lattam tovabba a Thor-trilogiat: ezuttal megneztem korrekten es odafigyelve az elso reszt, es aztan a Bosszuallok cimu masodik reszt is.

Az elso resztol elnezest kerek mert jo; Kenneth Branagh mégis tudta, mit rendez. Nathalie Portmantol nem tudom visszavonni a "pocsek szineszno" becenevet, a film viszont jo.

A Bosszuallokrol annyit, hogy ritka remek humoru, de amugy csak magyaraz, magyaraz, magyaraz; bunyozik hosszan majd ujra magyaraz- meg a legelszantabbak is kikapcsolnak egy ido utan. Igaz, az informaciok fontosak; az a forgatokonyv megiscsak rosszul van megirva! Karpotol minket a csodalatos humor es persze Tom Hiddleston remek jateka.


Ha mar Tom Hiddlestonnal tartunk, sok muvesztarsaval es Michael Schumacherrel ellentetben az ev vege ket dijat is tartogatott neki: az egyik az Ev Legszexisebb Ferfi dija, a masik pedig a South Bank Sky Arts- dij amit Shakespeare- szerepekert kapott.

Az elmult ket het alatt sok elmeny ert, amelynek egy resze kulturalis, de nem akarok mindenrol irni valogatas nelkul. Harom filmrol szeretnek irni roviden, mert felfedeztem bennuk ertekes es erdekes dolgokat.

Az elso a REC cimu film elso resze (a masodik kozel sem olyan jo), amelyrol csak annyit hogy egy olyan horror film, amit csak szakavatott horror-imadoknak ajanlanek, az viszont elvezni fogja. Alig birtam felkelni a szamitogep elol a film vegeztevel, annyira begorcsoltek az izmaim az erzelmi reakciok hatasara. Ha valaki nem szivbajos -ez esetben ertsuk a szivbajt szo szerint- es szereti a mufajt, a film e mufajban kiemelkedo. A legtobb horror filmmel ellentetben ez nem gagyi, a helyzet, ha nem is feltetlenul nagyon realis de elkepzelheto, es ugy van filmezve, mintha mi lennenk az egyik szereplo helyeben.

Egy riporter es egy kameraman egy ejszakat keszulnek tolteni egy tuzolto-laktanyaban. Ennek kereteben aztan elmennek veluk minden mentesi akciora-akkor is jelen vannak, amikor egy hazba kell bemenni ahol egy idos no megbolondult es veszelyesse lett. Mitol, hogyan es miert? A hadsereg megneszel valamit, s hermetikusan lezarjak az epuletet, ahonnan a lakok, a tuzoltok, a ket riporter es egy rendor ketsegbeesve probalnak menekulni egy borzalmas jarvany elol-mi pedig nezokent a karmeraman boreben talaljuk magunkat... (REC; rendezo: Paco Plaza; fsz: Manuela Velasco, Ferran Terraza, etc)

A masodik filmet nem neveznem horrornak de ijesztonek bizony igen. Az 1408- as szoba egy Stephen King regeny adaptacioja, amely egy horror-konyv irorol szol, aki kalandot keres mindenaron...s talal is, de meg milyet! A filmet meg kell nezni, elmeselni nincs tul sok ertelme, amit mondanek rola az csak annyi, hogy az ember az 1408- as szobaban az ember szembejon sajat maga fantomjaival, fajdalmaival, felelmeivel, megvaltoztathatatlan tragediaival, s ez a pokol. Bar a filmben vannak -dramaturgiai- hibak, engem magaval ragadott. (1408-as szoba; rendezo: Mike Enslin; fsz: John Cusack, Samuel L. Jackson; etc)

A harmadik film a Hunger Games, aminek az elso reszet lattam tegnap este. Az eleje kimondottan bosszantott, de kesobb bevonodtam. A fiatal szineszno nem tetszett mert o maga emberileg nem rokonszenves; de aztan az akcio heveben megbekeltem vele. A film azert erdekes, mert nagyon jo a mogottes alapotlet. Az Amerikai Egyesult Allamok egysegekre osztodik. Pusztan manipulaciobol a politikai vezetok ugy dontenek, hogy minden egyseg minden evben nevezzen be ket fiatalt egy kotelezo valosagshowra, ahol azonban egymas ellen kell kuzdeniuk, eletre-halalra. A show tehat 23, tizenket es tizennyolc ev kozotti fiatal halalval vegzodik. A mogottes otlet az, amit a vezetoink velunk jatszanak; a manipulacio mikentjevel es miertjevel egyutt ami nyiltan meg is van mutatva a filmben. A rendezo egy kivalasztott lanynak a szemszogebol mutatja be a helyzetet, en kihasznaltam volna ezt a jo otletet arra hogy kulonbozo sorsokat es hozzaallasokat bemutassak. Ahogy azonban az uralkodo mentalitas, a szenzacioehseg mogotti hiena-verszomj le van festve, arra gondoltam hogy hiszen ilyet en is lattam, nem is olyan reg. Es nem, nem kell elmenni a bikaviadalokig, mert a mindennapokban is megnyilvanul ez.
A multkor ugyanis lattam egy dijugrato versenyt egy jotekonysagi est kereteben. 120 es 140 centis akadalyok voltak, tehat nem profi dijugratok is indulhattak. Egyszeruen undorito volt. Nincs jobb szo ra. Kepmutato, nyalaskodo, hamisan erzelgos. Nehany profi is indult, de a legtobbszor a vilag leggazdagabb csaladjainak csemetei, akik ugyebar kotelezoen lovagolnak, mert a lovaglas uri sport (de bekotozni egy lo sebet mar nem tudjak!). Megkaptak egy hatalmas sportarenat az esemenyre es kulonbozo jelmezekben paradezva ugralgattak, mig a nevezesi dij es a belepo egy betegseg kutatasanak tamogatasara ment. A gazdagok csinaltak maguknak egy esemenyt, hogy elzarva mindentol ami valos, szorakozzanak kicsit. A Monacoi hercegi csaladrol es dusgazdag vallalkozokrol beszelek, nehany igen hires szineszerol, vagy Bruce Springsteenrol akinek lanya profi dijugro. Gazdagek svajci orvosi fizetesben mert pezsgot kortyoltak, eltartott kisujjal kaviart ettek, es hihetlenul buszekek voltak ra, hogy 100 euronyit jotekonykodtak egyszer egy evben. Az esemenyeket egy top-top-top model kommentalta, akinek annyi agya sem volt mint egy marek makostesztanak, lovat pedig csak kolbasz formaban latott. Sutogette el a hulye poenjait, a vilag ragadozo capai pedig illendoen, zart szajjal kacaggasztak, persze csak harom masodpercig, mert az etikettet be kellett tartaniuk. Egyszercsak belogott az arenaba ket szakadt, piros sapkas ficko. A piros sapka Franciaorszagban Bretagne-t jelkepezi es nevezetesen az allattenyszetoket es a novenytermeloket-egyszoval a gazdakat. A parasztokat. Azokat, akiknek hala hus es tej van a hutoben. Hozza kell tenni, hogy ekkor mar egy honapja sztrajkoltak, feljottek Parizsig, tuntettek, elbarrikadoztak az utakat traktoraikkal hogy kifejezzek: ha a francia kormany felemeli az AFA-t, ok tonkremennek. Szoval ez a ket ferfi elkezdte mondani, hogy ugyan, foglalkozni kellene mar az orszag meg a vilag problemaival is, hiszen nem a "szegeny" kormanyoknak hala fog valami talpra allni, hanem annak, ha a penz elosztasa egyenlobb lesz. Ugraltak a rongyos ruhaikban. Jottek a biztonsagiak, kisebb huzavona, majdnem verekedes tort ki.
Es Gazdagek rohogtek!
Nem sapitoztak hogy ok igazan mindent megtesznek mert lam, rendeztetnek maguknak valami allati draga bulit es ott morzsak morzsajat adjak; miert nem eleg ez!..., Nem bosszankodtak, hogy nem latnak lovaglast! Nem helyeseltek, legalabb hamisan!
Rohogtek!
Hihetetlenul torz, embertelen, brutalis, sem Istent, sem embert nem ismero jelenet volt. Mert-aki igazan ad, annak nem kell alkalom. Aki elkotelezett egy ugy mellett, az nem egyszer segit egy evben s nem unnepelteti magat hoskent. Aki igazan jot akar tenni a masik emberrel vagy egy ugyert, az ugy el, hogy a vilag egyensulyat megprobalja a jo oldalra donteni. Aki igazan jot akar tenni, annak nem feltetlenul a penz a legfontosabb amit adni tud. Es aki nemes, azt ma mar nem feltetlenul cimerol vagy a draga hobbyjarol, mint inkabb gondolkodasmodjabol, az elethez valo hozzaallasarol es a magatartasarol lehet megismerni.
A film tehat ezt a jelenseget probalta megfesteni. S ebbol a szemszogbol a Hunger Games egy nagyon jo film. Otletben, eszmeben. Kivitelezesben es filmkent szamomra kevesbe.  ( Hunger Games, rendezo: Garry Ross, fsz: Jennifer Lawrence , Josh Hutcherson)

Boldog Uj Evet kivanok mindenkinek, aki Kedves. A kovetkezo dalt mindenki meghallgathatja, zenei hovatartozas nelkul. En nagyon szeretem. A klipben mintha a szoveg es az enekesno szaja nem lenne allandoan szinkronban, viszont a latvany, a zene es a szoveg karpootol minket. Lana Del Rey-Young and beautiful

Bilbo, a hobbit-Varatlan utazas

Kulonos alak vagyok, amikor megnezek egy egy eve megjelent filmet a moziban, majd kimegyek mielott a film masodik, vadonatuj (elso vetites!) resze elkezdodne, megis ez tortent velem tegnap. A hozzam kozel levo moziban vetitettek preimer elott, ejfel utan ot perccel a HOBBIT masodik reszet. Elotte, mint egy bemelegitonek levetitettek az elso reszt. Szegyenletes modon a 2012-ben kijott elso reszrol lemaradtam, igy ezt most bepotoltam-jol sejtettem hogy a nagyvaszon nagyon sokat szamit ennel a filmnel. A masodik reszt nem lattam, ezert csak az elsorol irhatok, az iras nagyon szemelyes hangvetelu lesz. Megprobalok azert irni magarol a filmrol is es talan kevesse belekeverni a Gyuruk Urat, mert arrol kulon szeretnek irni.

Amikor meglattam a tiz eve nem latott Kozepfoldet (akik nem ismerik a filmeket es a konyveket: az iro egy egesz mesevilagot teremtett amiben komplett nepek elnek, sajat nyelvvel amit az iro valoban megalkotott; sajat tortenelemmel es kulturaval. olyan, mintha egy filmet neznek Svajcrol vagy mondjuk Kambodzsarol.), joleso melegseg aradt szet bennem. Hazaerkeztem Kozepfoldere. Egy olyan vilagba, ami tele van ismeretlennel es veszedelemmel (ahogy a tunde urno, Galadriel mondja: " A vilag teli lett veszedelemmel..."), de nagyon komoly ertekek allnak ezekkel szemben. Es ezeknek az ertekeknek a menten, ezeket az ertekeket kovetve meg elnek nepek. Peldaul er valamit az adott szo...letezik az igazi huseg egy ugyhoz, ilyesmi.

A film elott azt gondoltam, Peter Jackson es csapata egy utanerzest alkothatott, es a bevetel miatt felfujtak ezt az alig nehany szaz oldalnyi meset kilenc oras filmme. Nagyot tevedtem. A mese nem felfujva van, hanem atirva; a konyv alapul szolgal valami teljesen masnak. Tolkien "Bilbo, a Hobbit" cimu meseje alibiul szolgal annak, hogy egy csodas vilagban idozzunk, izek, arnyak, hangulatok, szagok, csodak kozott. A filmvaszonrol kiharsog a madarak eneke, a fu dalolasa, a jeges hegycsucsok hideg fuvallata. A Hobbit elso resze lubickol Kozepfoldeben. A film ritmusos, de egyre gyorsabb. Peter Jackson es tarsai (nem gyozom hangsulyozni: tarsai; ugyanis a Gyuruk Ura harom reszen tokeletesen ugyanaz a tarsasag dolgozott es mindannyian Oszkart nyertek-nem csak csoportosat, hanem kulon-kulon is, a hangeffektektol elkezdve a zenen keresztul a latanytervezesig es a rajzokig mindent megnyertek nevezetesen a harmadik resszel)a tenyerukon hordozva minket beleultet egy csodalatos keretbe.
A film elejere nehezen talalok mas szot, mint hogy furcsa es meglehetosen humoros. Az ember azt gondolna, igazabol valami idetlen, filmes viccrol van szo mikozben Jackson bemutatja a figurakat. Ahogy a film halad, egyre komolyabb es szerencsere levetkozi az idetlenseget. Kiemelkedo inyencseg, hogy a film bele van helyezve a Gyuruk uraba ido tekinteteben is. Peldaul a Gyuruk Uraban a Bakacsin erdo egy veszelyes hely ahol mindenfele torz teremtmenyek jarnak, igy nem szabad elhagyni az Utat (ami onmagaban is szimbolikus egyebkent). Itt, a Hobbitban tanui vagyunk a csodalatos erdonek amelybe besomplyog a gonosz, a fekete magia okozta halal,a homaly, amelyben a Gyuruk Ura elso filmje az elso ot percben beszel, olyan jelentosen megmergezte Egesz Kozepfoldet. Itt tehat a nyugtalanito esemenyek kezdetenek lehetunk tanui. Akik nem olvastak a Gyuruk Urat, nem tudhattak, miert es miota terjedt ez a nyugtalanito homaly ("egy homalyrol suttogtak keleten..."), s miert nem reagaltak Kozepfolde uralkodoi, vagy ha reagaltak is, miert nem sikerult megelozniuk Szauron visszatertet.
Rengeteg utalas es csatolas van az idorendi sorrend tisztazasara es bonuszkent egyszer visszacsatolunk a Gyuruk ura legelso kepsora elotti tortenesre, ahol Frodo azt mondja Bilbonak, kinn megvarja Gandalfot ( a Gyuruk ura azzal kezdodik hogy Gandalf dudolgatva bekocsikazik a Megyebe, es Frodo az utjat allja-most pedig visszaterunk oda, ahol kilep az ajton!) Rengeteg mindent megertunk amit a Gyuruk Uraban csak az erthetett, aki olvasta a konyvet es jaratos Tolkien csodalatosan bonyolult vilagaban. Tanuja lehetunk a tunde-torp ellentet gyokerenek, Galadrien es Gandalf nagyon kulonos, intim kapcsolatanak ami igazan atmelegiti a szivet ("Mindig itt leszek neked, Gandalf, barmerre jarsz!").
Galadrielrol peldaul csak a Gyuruk Urat latvan nem feltetlenul erthettuk, hogyan kommunikalhat szavak nelkul a Gyuruk Szovetsegeinek tagjaival. Most erre is jon magyarazat es raadasul ugy, hogy mikozben megkapjuk az informaciot, megertjuk a ket szereplo melyen rejlo lelki osszefonodasat. (Nem tudom, emlekeztek-e ra de a Gyuruk Uraban egyetlen apro jelenet van ahol mindketten jelen vannak, de akkor sem beszelnek egymassal! Semmifele jel nincs ra, hogy ok ketten szoros kotelekben allnak, csak Galadriel egyetlen mondata: "...Mert belezuhant a melybe...". A Gyuruk Ura nezoje nem ertheti, mit jelent ez igazabol Galadrielnek.
Jacksonnak maradt egy pici energiaja arra is hogy a torpok karakteret egy picit leirja (tizennegy szereplorol van szo akik allandoan egyutt vannak, tehat nagyon nehez vallalkozas megmutatni a karaterbeli kulonbsegeket!)
Szamomra igazi gyonyoruseg hogy a film foglalkozik a Barna Magussal, aki egyebkent a Gyuruk Ura konyvben van jelen de a filmbol kimaradt. Bar a konyvben keves az informacio rola, a filmben szamomra komoly jelentoseggel bir. Nem feltetlenul a tortenet szempontjabol, hanem mert csodalatos szint ad Kozepfoldenek. A Barna Magus egy furcsa szerzet aki a (kesobbi!) Bakacsin erdo kozepen el egy kis kunyhocskaban amelyben mindenfele allat van, egerkek, sunik, madarak; mindenkinek sajat neve es szemelyisege van. A magus,akinek hajaban egy madarpar feszkel, ossze van kotve a folddel es annak legaprobb teremtmenyeivel is. Neki minden elet szamit, igy peldaul minden magikus erejet felhasznalja hogy meggyogyitson egy sunit, akinek nyelven, csak ugy mint minden allaten, ert. Szaguldo, sokfogatos szanjat bator nyulak huzzak. A magus flugosnak latszik, de nem az -csak egy a termeszettel. Azaz o a Termeszet. O csak Letezik. Fittyet hany a latszatra. Szivhez szolo, remek figura aki emlekeztet arra, hogy minden egyes es elet szent. Nem, nem azt hogy szamit-hanem hogy igazi kincs. Legyen az kiseger vagy ember.
Az ifju Bilbot jatszo szinesz meglehetosen tehetseges alak akinek jatekat en nem igy dirigalnam, de nem hinnem hogy ez szamit Peter Jacksonnak. Nem lennek meglepve ha bohoc-technikara lett volna szakosodva, de kesobb megmutatja hogy mast is tud. Kozepfolde csapatanak egyebkent sem a szineszek az igazi erossegei (bar mindegyikuk jo teljesitmenyt nyujtott, kiemelkedo szamomra csak Elijah Wood (Frodo) es Sean Austin (Samu) volt).
No es Gollam! O igen, Gollam! A csucsfigura, az emberiseg mintaja! Amikor Bilbo atmenetileg elszakad a torpoktol s egyedul marad, talalkozik Gollammal. Itt talalja meg a Hatalom Gyurujet, amelyrol az egesz Gyuruk Ura szol s amely jelenet benne is van a Gyuruk ura filmben. Gollam meg akarja ot olni, majd uzletet kotnek: harom talaloskerdessel fogjak eldonteni, mi legyen. Ha Gollam nyer, megoli Bilbot, ha viszont ez utobbi nyer, Gollam kivezeti ot az utvesztobol. A jelenet remekul van megirva, hiszen eletre-halalra jatszanak; es mindegyikuk kap eleg segitseget ahhoz a sorstol hogy dontetlen legyen az eredmeny. Ekkor Bilbo, hogy mentse az irhajat, csal: egy kerdest, de nem talalos kerdest tesz fel Gollamnak. A ket szereplo a szavakkal jatszik; mikozben Gollamban komoly csata dul a ket enje kozott is. "Mi van a zsebemben?" kerdezi Bilbo. Gollam felhaborodik, hiszen ez csak kerdes, de nem talalos. Azt orjongi-zokogja: " Vesztettem, vesztettem..." (Marmint a jatekban!) majd a zsebebe nyul es rajon hogy nincs meg a gyuruje. Megerti hogy Bilbonal van es felorulten visszafordulva azt suttogja: "Elvesztettem!" (Marmint a gyurut!).Szaz szazalekosan eltalalt jelenet pontosan a film haromnegyedenel.
Egy nem tul erdekes torpos-orkos uldozeses jelenet utan visszaterunk a Bilbo-Gollam parosra. Bilbo veletlenul felhuzza a gyurut es eltunik, de o mindent lat. Egy szuk atjaron kell azonnal atmennie mert Gandalf es a torpok a masik oldalon vannak es tovabb mennek. Az utat azonban elzarja Gollam...aki nem latja, de erzi Bilbo jelenletet. Bilbo megragadja a kardjat hogy megolje Gollamot, mert csak igy tud atjutni tarsaihoz. Am ekkor meglatja a semmibe meredo Gollam ketsegbeesett, szenvedo, zavarodott, maganyos tekintetet. Kardjat Gollamnak szegezi, aki ketsegbeesett, nyomoult tekintettel nez ra-azaz a semmibe, hiszen o nem tudja hogy a kard a torkanak van szegezve! Bar Bilbo onvedelembol olne meg Gollamot, azert mondhatjuk, hogy az egyertelmu, villamcsapaskent kikrisdtalyosodott mondanivalo az, hogy a gonoszsag magaban hordja a bunteteset anelkul hogy egy karddal fenyegetnenk azt aki tulajdonkeppen minket fenyeget. Bilbo azert kegyelmez meg Gollamnak, mert megerti a szenvedest ami benne van anelkul, hogy tudna, mi Gollam tortenete (amit a nezo megismer kesobb a Gyuruk uraban).
A kulonbozo figurak, nevezetesen a warg-ok, azok a farkas-szeru hatalmas lenyek amiken az orkok lovagolnak, szebben vannak kidolgozva mint a Gyuruk uraban. Kedvem lelnem egy ilyen kiskutyaban, es ez nem vicc!
A kooriasok csataja mar csak hab a tortan, bar az elso repulo ko a filmen nagyon amatoren megcsinaltnak latszik, a ket verekedo koorias aztan meglehetosen csodas latvany es csak gazdagitja a filmet, bar dramaturgiai szempontbol nincs jelentosege (ebben a reszben!).
Tobb szerepet kapnak Gandalf baratai, a sasok is, akik a Gyuruk uraban csak ugy elotunnek a semmibol, az olvasatlan nezo legnagyobb megdobbenesere ("mi? most meg sasok?!"). Holott a sas mint allat Kozepfoldon fontos szereppel bir es szolgalja a (jo) magusokat, Gandalf egy tettenek hala.

A filmben van azert ugyetlenseg is (a Gyuruk uraval szemben ami viszont szinte tokeletes alkotas), foleg az elejen; van benne egy-ket utanerzes, de ez 2001 ota minden fantasy filmben van; ha valakinek, hat nekik joguk van visszanyulni az elozo filmben jol bevalt dolgokhoz. Altalaban veve tul sok benne a bunyo, az orkok nem erdemelnek ennyi jelenetet mert unasig lattuk oket a Gyuruk uraban es egyebkent se izgalmas figurak.
Az egyetlen komolyabbnak mondhato hiba az, hogy az egyik kulcsgondolat tulsagosan szajbaragosan lett szavakba es mondatokba oltve es ezert szinte hamisan cseng. Ez a gondolat nagyon erosen es fajdalmasan oszinten vegig jelen van a Gyuruk uraban, ezert nem is ertek vele egyet hogy visszaterjunk ra, foleg nem ket mondat erejeig. Ez a resz mintha egyszeruen nem illene semmihez ami korulotte el van ultetve. A gondolat az egyen fontossaganak megfogalmazasa, es az, hogy a jelentektelennek hitt atlagemberek viszik elobbre a vilagot ( "A legaprobbak is kepesek forditani a jovo alakulasan" -mondja Galadriel a Gyuruk ura elso reszeben Frodonak, miutan az elmondja neki hogy fel a gyurut elvinni Mordorig.)
A torpoket en Jackson helyeben nem enekeltettem volna meg, szerintem ennek a jellegu zenenek semmi helye ezekben a filmekben, ez alol csak Pipin eneke kivetel, mert azt a dramaturgia megkivanta; beleagyazva az eneket Boromir es Faramir apjanak megorulesebe.
Persze tobb kulcsmondandoja is van a filmnek. A torpok hazatlanul vandoroltak miota a sarkany eluzte oket szulofoldjukrol-ketsegbeesetten probalnak letelepedni, hazat keresnek; es az eredeti hazat akarjak visszahoditani. A hazatlansag temaja allandoan ott lebeg a filmben. Bilbo ezzel szemben egy olyan figura, akinek nagyon is van otthona s annak kenyelmet, konfortjat nehezen tudja elhagyni az ismeretlenert. Hianyzik nyugodt, megszokott elete.
Szamomra nagyon sokat mondo kerdes: letelepedni es felepiteni valamit ami aztan bezar(hat!) minket (mint azt Bilboval tette), vagy vandorolva, kalandot keresve elvezni az eletet, lelki es mindenfele kotelek, es tehat gyokerek nelkul? Mivel az en eletemnek is ez az egyik kulcskerdese, meglehetosen erzekenyen erint a tema. A megyeben lako Bilbo, mikor ugy dont, megis elkiseri Gandalfot es a torpoket a veszelyes kalandra, ezt mondja: "Hatam mogott a Megye-elottem az elet!"
Mindent egybevetve, bar sok kockanal ugy lehet erezni, Gyuruk ura szaga van, azert megiscsak sokkal tobb ez, egy nagyon szep visszateres egy remek alkotocsapat reszerol. Keves film dicsekedhet azzal hogy a nezoje katarzist el at. A Hobbit elmondhatja ezt magarol, meg akkor is, ha persze tokeletes vesztesen jon ki a Csodalatos Nagytestverrel valo osszehasonlitasbol.
(A hobbit-Varatlan utazas; rendezo P.Jackson, fsz: Hugo Weaving,Cate Blanchett,Ian Mckellen, Ian Holm, Martin Freeman, etc)

OFF 1: A sajat blogom azt keri tolem, bizonyitsam be hogy nem vagyok robot. Ez az amikor valaki a sajat csapdajaba esik. OFF 2: Nagyon orulok hogy kezdtek jonni, kedves olvasok, es foleg hogy meg hozza is szoltok! Csak igy tovabb! ON. Tegnap autobalesetben elhunyt Paul Walker, a Fast and Furious foszereploje. A kocsi vezetoje is az eletet vesztette, amikor az autojuk egy fanak csapodott majd kigyulladt. Paul Walker negyven eves volt. Nyugodjanak bekeben.

Stephen King: Duma Key

A Duma Key cimu Stephen King konyvet osszel olvastam, de 2008-ban jelent meg es meg abban az evben dijat is nyert. A film egy jolmeno epitkezesi vallalkozorol szol aki egy sulyos baleset utan es foleg kenyszerbol uj eletet kezd egy kis felszigeten, Duma Key-en. Festeni kezd, eleinte maganak, am hamar kiderul hogy remekul.Egyre keresettebb, bar az ido elorehaladtaval erzi hogy a festmenyei tullepnek rajta es eletre kelnek, illetve mintha mas diktalna oket. King nagyon jo allapotban lehetett mikor ezt a konyvet irta. Bar itt is, mint minden konyveben, fellelhetjuk sajat remeit, itt ezek most letisztultak es keretet kapnak.Harom nagy ertek van ebben a konyvben ami nem igazan Kingre jellemzo. Az elso, hogy hihetetlen bolcsessegre es onzetlen, oszinten, minden patosztol mentes emberszeretetre bukkanunk benne, amely az elso laptol az utolsoig intenziven jelen van. A masik is ehhez fuzodik: a konyvet melyeseges apai szeretet hatja at, ami szamomra meglehetosen csodalatos, hiszen nem volt lehetosegem ilyesmivel talalkozni. A harmadik ertek, hogy annyira csodalatosan ir le mindent-a termeszetet, az embereket, a sajat maga szenvedeset es annak miertjet, es nem utolsosorban az alkotasi folyamat izgalmat, sot, katarzisat-, amire nala meg nem volt pelda konyvben. Szinte harapni lehet Duma key levegojet, erezni lehet a fohos fajdalmat amikor a rossz csipojevel probal setalni, es szinte latni a borzalmas kiserteteket amikrol ir. Stephen King nem egy egyszeru horror-iro. Mindig a sajat remeirol ir. Minden egyes konyveben amelyben felelem, szorongas, retteges van- a sajat felelmerol, rettegeseirol, szorongasairol ir. Sot. Bizonyos ertelemben mindannyiunkerol. Ezeket a nem letezo, megis testet oltott szornyeteget, amiket megjelenit, fel lehet ismerni, mert ok az egyszeru, valo elet szornyetegei. King azert ir hogy eljen, es azert van meg eletben mert ir-ez segiti at ot mindenen. A konyveiben megformalja, s igy megszabadul sajat remeitol (legalabbis megprobalja). Ezert is olyan valosagosak a konyvei. E tenyt egyebkent o maga sem rejti veka ala: szereploi a legtobbszor irok vagy legalabbis muveszek, akik ugyanabban az allamban laknak amiben o is; es a hasonlosag nem all meg itt. A Duma Key egyetlen gyengeje, hogy beleesik abba a csapdaba amibe a legtobb iro es forgatokonyv iro is: rettentoen felfokozzak a varakozast, a felelmet, az izgalmat,a megoldas pedig ehhez kepest unalmas vagy tul egyszeru-ezert az olvaso/nezo csalodottsagot erez. Ez az osszes, altalam olvasott King konyvnel elofordult, az egyetlen kivetel a Tortura, ami viszont egyszeruen borzalmas konyv. A vege is hozza meltoan borzaszto. King retegei, melysegei nem csak a pszichiatereket izgatjak, hanem olvasok millioit is, a vilag minden tajan (meg akkor is, ha ez most ugy hangozott mint egy hulye reklamszoveg!). King konyveibol remekul lehet kovetkeztetni arra, hol jar az iro a sajat eleteben. A Duma Key letisztult, keretei vannak; erezhetoen nincs benne se drog, se ital hatasa alatt irt resz. Tagadhatatlanul elobujik a racionalis, okos, sokat tapasztalt, szeretetteljes King (ez utobbi raadasul igazan uj!), es kevesebb van benne a neha vulgaris nyerssegbol ami egyebkent meg a legjobb King konyveket is jellemzi. Elnezo szeretettel ir az idos holgyrol aki az egyik foszereploje es leepuloben van. Egy masik szereploje meg onfelaldozasra is kepes, raadasul a mindennapokban: ezt az idos holgyet gondozza itelet nelkul, szeretettel es termeszetesseggel.Simogato ujdonsag ez Kingtol,remelem, ez a jobbik, eletet uralo en vegleg felul kerekedik a rettegestol felorult, alkoholista zseni-iro arnyek-enjen.

Gravity

Tegnap lattam a sokak altal figyelmembe ajanlott, Gravity cimu filmet. A film az urben lebego, egymastol elsodrodo es a tulelesert kuzdo urhajosokrol szol akik eredetileg egy muhold megjavitasan faradoznak. A film a "Fold bolygo es a csillagok" kozott jatszodik a tag terben amelyben nincs semmi, ezzel bennem eleve szorongast keltve. Es errol is szol: mik vagyunk valojaban, meddig tart es mitol fugg az eletunk, hogyan nezunk szembe a halallal, mi ad enyhulest, mikor kuzdunk tovabb es mikor hagyjuk, hogy vege legyen. A film nagyon racionalis, nem filozofal, csak elenk tarja a jeleneteket es hagy bennunket erezni. Nem tudom, kiben mit valtott ki - ha valaki olvassa egyaltalan ezt a blogot (nem ugy nez ki) es latta a filmet, erdekelne mit erzett amikor nezte-, bennem orult nagy szorongast, ami enyhe szedulessel kezdodott, majd erossel folytatodott. A levegom a hosno palackjanek kimerulesevel parhuzamosan fogyott. A film sokszor a fohos(ok) szemszogebol van felveve, ami csak tovabb fokozza a rosszulletet; foleg amikor a sulytalansag miatt az egyik szereplo vegleg eltavolodik az urben. Bolygonk persze rendkivul szepen van filmezve; az ur nem kulonben; de amikor a kamera eszeveszetten mozog, zuhanas-erzet szamomra szinte elviselhetetlenne valik.(persze en felek a magassagtol, repulore is csak nyugatoval voltam hajlando felszallni egy joideig, es remalmaimban mindig zuhanok; tehat lehet hogy nem vagyok igazan mervado.)Ugy egyaltalan, maga a film szep, legalabbis bizonyos szempontbol. Kimondottan erdemes megnezni azt a jelenetet ahol a fohosno leveszi az urhajos ruhajat es magzati pozba tekeri magat; raadasul a rogzitokotelet nem engedi el, ezert tenyleg olyan mint egy magzat az anyamehben. Eppen olyan kiszolgaltatott es vedtelen is. A film szerintem csucspontjat lehet tobbfelekeppen is ertelmezni. A fohosno elajul, ekkor meghalt urhajos tarsa beul melle az ici-pici kabinba es batoritja hogy probaljon meg megis eljutni a kovetkezo muholdig. A hallucinacioban sikerul elinditani a gepet. Amikor a foszereplo felrijad, megprobalja ugyanazt a kombinaciot amivel hallucinaciojaban tarsanak sikerul ez. A hajo valoban elindul. Holott-csak hallucinaciorol van szo...vagy masrol is? Mert ha igen, talan megis van tulvilag? Es ha igen, megis van Isten? Vagy csak egy, mar eltemetett informacio jutott eszebe igy a hosnonek? Hogy a film huseges-e a mai technikahoz vagy akar a fizikai torvenyekhez, nem tudni. Lehet hogy a szakemberknek hiteltelenseg miatt a bovli kategoriaba tartozna. De azt hiszem, legtobb nezotarsamat -es jelen esetben en is ide tartozom- nem ez erdekli. A filmet Alfonso Cuaron rendezte, aki a legjobban sikerult Harry Potter filmet (nevezetesen a harmadik reszt) is jegyzi, es a Szeretlek Parizs!-ban is reszt vett. Jo a film utan talajt fogni, ramosolyogni ismeretlen embertarsainkra. De a szivem legmelyen ott maradt a megmagyarazhatatlan felelem es szorongas a semmitol, a magunk kicsinysege es hiabavalosaga felett. (Gravity-rendezo: Alfonso Cuaron; fsz: Sandra Bullock, George Clooney, Ed Harris)

Elhunyt Doris Lessing, a tobbek kozott nobel-, Sommerset Maugham-, es Asuriast dijas irono. Nem hiszem hogy erdemes itt egy sokadik eletrajzot irni, inkabb azt emelnem ki ami valoban erdemes: az irono 1919-ben szuletett Perzsiaban (a mai Iran) brit szulok gyermekekent, majd Rhodésiaban ( a mai Zimbabwe) nevelkedett. Ott egy katolikus,bentlakasos iskolaban lakik. Ezeken a teruleten es mar gyerekkoraban talalkozott azzal amirol egesz eleten at irt, s ez az erdekes. Doris Lessing vegigelte a huszadik szazadot a ket vilaghaboruval, a kommunizmus es a nacizmus ideajaval, a fuggetlenedesi torekvesekkel, es minden huszadik szazadi szocilologiai es politikai jelenseggel egyutt. Eppen ezert hihetetlenul gazdag iro; temaban, stilusban egyarant. Ir a noi egyenjogusagrol, a feherek es a feketek ellenteterol, osztalyharcol, a kulonbozo kulturak utkozeserol; s mindezt elkotelezett szemmel. Doris Lessinget nyilvan a katolikus neveles -is- nyomta a kommunizmus eszmeje fele. Ne felejtsuk, az otvenes evekben vagyunk. Akkor hagyja el a brit kommunista partot, amikor az oroszok bevonulnak tankokkal Budapestre 56-ban. Minden szempontbol elorebb jar a koranal. Ketszer megy ferjhez es ketszer valik el (a negyvenes majd az otvenes evekben!), egyedul neveli gyerekeit, de mar a harmincas evekben sajat keresete van es ir. Jane Somers neven is tevekenykedik, foleg az oregedesrol, a halalrol beszel. Kesobb, a hetvenes es nyolcvanas evekben sokat ir a tarsadalomban fellelheto eroszakrol, nevezetesen a gyerekek es a kamaszok koreben.Ekkor fogalalkozik irasaiban a vallasssal es a miszticizmussal is. Bar feminista irokent tartjak szamon, o elhatarolodik ettol es 2001-ben azt nyilatkozza, hogy a feminista nok borzalmas dolgokat gondolnak a ferfiakrol. A "felreertes" eredete, amiert feministanak gondoljuk ot egyszeruen az, hogy a huszadik szazad elejen Afrikaban, mikor ez meg nem volt magatol erthetodo (ami azt illeti, Afrikaban ma sem az!), o mar onallo volt, nem volt szuksege ferfire ahhoz hogy eljen es megeljen. Ami ma normalis, amin ma Europaban nem akadunk fenn, es nem neveznenk feministanak senkit erte-azt o mar 90 evvel ezelott megvalositotta Afrikaban. Doris Lessing a 11. nobel dijas noi iro. Megadatott neki hogy sokaig eljen, elore figyelmeztessen tarsadalmi bajokra, sajat eleten keresztul utat es peldat mutasson (persze zsakutcaival egyutt), es mindig uttoroje legyen a valtozasoknak. 94 eves koraban, a mai napon hunyt el.

THOR 2

Sajnos elszoktam a blogirastol es most nehezebben allok ra vissza.

Nehany visszhang es utoirat a Thor cimu filmhez, amelyet azota jatszanak Magyarorszagon is: Az elozetest latva Loki gyonyoru angoljat, valasztekos beszedet szlengre forditottak es a magyarhang egy arrogans figurat tukroz vissza. Nagy kar, hogy a szineszek a szinkronizalast csak jol jott penznek tekintik, sokat elvesz egy film ertekebol a rossz szinkron. Aki eredeti nyelven nezi meg a filmet, jol jar ha tud angolul. Aki viszont a felirattal bibelodik, nem tudja ugy figyelni a szineszi jatekot, ami egyebkent a tobbi szereplo eseteben semmit sem jelent, de Tom Hiddlestont kar nem figyelni.

A film eleg nagy sikert aratott Angliaban es szerintem Franciaorszagban is. A kozonseg egyertelmuen levette amit en is: Tom Hiddleston ellopta a foszerepet es a nepszeruseget a Thort jatszo szoke elol. A mozioldalak tele vannak humoros plakatokkal amiken a filmet Thorki-nak nevezik. Ezenkivul azok, akiknek, ugy tunik, semmi mas tennivalojuk nincs, peticiot inditottak a MARVEL reszere, amiben azt kerik, hogy Loki figuraja kapjon vegre onallo filmet. Az ezzel kapcsolatos kerelmek es pletykak mar a masodik resz-  az oszinten szolva pocsek- Bosszuallok utan elkezdtek szallingozni. A MARVEL mostmar biztos lehet a dolgaban, es szerintem kimondottan hulye lenne nem racsapni Tomra, amig meg lehet, bar a szinesz mar igy is be van tablazva 2015-ig negy filmmel.
Ami a magyar webet illeti, bar a film, ugy tunik, csak tegnap ota van a mozikban, a magyar keresok hirtelen sokkal tobb cikket dobnak ki Tom Hiddlestonnal kapcsolatban, mint akar ket hete.
Valoszinuleg egy -eppenseggel remek, de nem feltetlenul kell annak lennie ahhoz hogy ilyesmi megtortenjen- kiemelkedoen jo szinesz sztarra valasanak vagyunk tanui a napokban.

Ime az elso kritika magyarul, teljesen talalo:

http://www.origo.hu/filmklub/blog/kritika/20131114-a-gonosz-kiralyfinak-drukkolunk-thor-sotet-vilag-kritika-tom-hiddleston-chris-hemsworth-natalie.html?sec-7

Egy masodik, kicsit engedekenyebb a tobbi szineszhez:

http://cinestar.hu/cikk/thor-sotet-vilag-kritika

THOR

Tegnap este sikeresen nem mentodott el az irasom.Nos, lattam a Thor cimu film harmadik reszet. Az elso reszt tv-ben lattam, a masodikat nem ismerem. A harmadik resz tegnap jott ki a mozikban.

A film(ek) eredetileg Thornak es Lokinak, Odin Isten ket fianak kapcsolatat dolgozza fel, de ez a mondando kisse hatterbe kerul, a meglehetosen silany, kore keritett akcio heveben. A Thort jatszo fiatal szinesz jokepu, hosszu szoke haja van,hihetetlenul izmos alomferfi- egyszoval halalosan unalmas es egysiku figura.
Csodabaltajanak koszonhetoen gaykorlatilag legyozhetetlen, es vakmeroen
szembeszall mindenkivel-de ha jobban belegondolok, az lenne a furcsa, ha nem tenne, ilyen izmokkal es baltaval, Odin Isten fiakent. Odint Anthony Hopkins jatsza,es kihozza belole ami kihozhato, de a figura eppoly egysiku mint a Thor karekter.
Nincs ez maskepp Natalie Portmannel sem, aki megelegszik azzal hogy jelen van a
filmben, jatszani mar luxus lenne.
Am a filmet nem csak hogy megmenti, de ragyogva elviszi Thor testvere es az azt alakito Tom Hiddleston. A dramaturgok elegge jol kiszineztek a fiugrat, o az egyetlen hus-ver, rezzenesekkel (ami azt illeti,tajtekos hullamok azok!) rendelkezo karakter. Duhos, gyulol, szeretet, irgalmatlan,kegyes, csodalatosan nemes, hihetetlen humorerzeke van, arulo es elarult-legalabbis o igy gondolja. Tobb is ennel-nem tud nem szeretni es nem tud nem gyulolni. Meggyotort,maganyos figura, aki csak nehany jelenetben van jelen, bar a cselekmenyt nagyonis eloreviszi, azok azonban a film fenypontjai. Nincsenek baratai, mig Thort szerelem es baratok hada kiseri mindenhova. Nem feletlenul a materialis erdekek mozgatjak, hanem inkabb sajat lelke fajdalmainak es hullamainak van kiteve. Tulajdonkeppen egy elrejtett Shakespeare-i figura egy fantasy film kellos kozepen, modern jelmezben. Ezen harmadik reszben a fajdalmas es humoros-cinikus Loki kerul eloterbe-igazabol akarhanyszor megjelenik, a nezot joggal csiklandozza a nevetes. Kicsit
emlekeztet Shrek szamarara, cinikus es kiabrandult valtozatban. Gonoszsagaval,
arulasaval egyutt Lokit nem lehet nem szeretni.
Tom Hiddleston egy korombeli, Kenneth Branagh altal felfedezett brit Shakespeare-szinesz, aki olyannyira kirazza a kisujjabol
ezt a sokretu figurat, hogy ideje marad kiralyian szorakozni a szerepben. Egybeforr vele, jateka kifinomult, elvezet nezni minden kockat. A szineszt is elvezet nezni, mert gyonyoru, nyitott lelku, arad belole a termeszetes kedvesseg es harmonia.
A film maga kever mindent, azt hiszem, szandekosan. A mitologiai lenyeket eleg lezseren kezeli, a nemet mitologiabol ugrik szabadkomuves szimbolumokra, hivatkozik a fizikara majd az eszaki nepek mitologiai alakjait hivja segitsegul. Van akit ez zavar, van akit nem; sokan pedig nyilvan nem is ragadjak meg ezt az egyedulallo univerzalitast. Hajaz a Gyuruk Urara ket-harom jelenetben is, azt remelve hogy arra mar senki nem emlekszik. A Gyuruk Urara egyebkent a 2001 ota keszult fanasy filmek mindegyike tamaszkodik, mert ez a film volt az oriasi attores szinte minden teren de foleg latvanyban es az operatori munkaban (ha jol emlekszem az operator Oszkart is kapott). Azota minden filmben szivesen leomlik egy -ket torony pont ugy filmezve ahogy a Kiraly visszater-ben, es mindig ugyanabbol a kameraallasbol csapnak ossze a seregek. En a magam reszerol duhos vagyok a koppintasokra es meg szoktam ragadni az alkalmat hogy elmondjam, a Gyuruk Ura volt az elso aki ilyen technikaval dolgozott.

Aki akar jol szorakozni es nem var semmi egyebet a mozitol vagy egy
estetol, aki vagyik egy kis nevetesre es egy kis varazslatra, meg ha nem is
eredeti az, valamint az, aki fel tudja fedezni a rejtett ertekeket a
szemfenyvesztes mogott, nyugodtan menjen el megnezni ezt a filmet. Nem
fog csalodni.
(Thor 3, Le monde des ténèbres, rendezo: Alan Taylor, fsz : Tom Hiddleston, Chris Hemsworth, Antony Hopkins, Natalie Portman)

...Vegul rokonaim, ismeroseim es barataim biztatasara ujra irok blogot.
2005-ben kezdtem irni egy masik oldalon egy naploszeru blogot, de az oldal egy fel eve tonkrement. Elmentettem, kinyomtattam ezt a blogot, de nem all szandekomban folytatni naploszeru formaban. Nyolc honapnyi irasnelkuliseg utan ugy dontottem, a naplo atalakul kulturalis blogga. Ezeket a fajta bejegyzeseket amugy is nagyon szerettem. Celja egyszeruen, hogy megosszam azokat a -szigoruan csak- kulturalis elmenyeket, amik jartamban-keltemben ernek, s atadvan oromet szerezzek annak illetve azoknak, akik esetleg reszesulnek valamifele szepsegbol/erdekessegbol a blognak hala. Nem ertek mindenhez, nem vagyok kritikus sem; tehat a bejegyzesek egy resze teljesen szubjektiv lesz. A film, a konyv, a szinhaz resz viszont hozzaerto szemevel irodik, mert szinesznokent es rendezokent, valamint tanarkent dolgoztam nehany evig es tanultam jo sok mindent a temaval kapcsolatban.
A maganeletem azonban ezuttal rejtve marad, a sajat, papirra irodott naplomban. Tehat nyilvan nem fogok nagyon surun irni. De azert meghivom ide azokat, akiknek hala ez az ujabb blog megnyilik.