Elhunyt Doris Lessing, a tobbek kozott nobel-, Sommerset Maugham-, es Asuriast dijas irono. Nem hiszem hogy erdemes itt egy sokadik eletrajzot irni, inkabb azt emelnem ki ami valoban erdemes: az irono 1919-ben szuletett Perzsiaban (a mai Iran) brit szulok gyermekekent, majd Rhodésiaban ( a mai Zimbabwe) nevelkedett. Ott egy katolikus,bentlakasos iskolaban lakik. Ezeken a teruleten es mar gyerekkoraban talalkozott azzal amirol egesz eleten at irt, s ez az erdekes. Doris Lessing vegigelte a huszadik szazadot a ket vilaghaboruval, a kommunizmus es a nacizmus ideajaval, a fuggetlenedesi torekvesekkel, es minden huszadik szazadi szocilologiai es politikai jelenseggel egyutt. Eppen ezert hihetetlenul gazdag iro; temaban, stilusban egyarant. Ir a noi egyenjogusagrol, a feherek es a feketek ellenteterol, osztalyharcol, a kulonbozo kulturak utkozeserol; s mindezt elkotelezett szemmel. Doris Lessinget nyilvan a katolikus neveles -is- nyomta a kommunizmus eszmeje fele. Ne felejtsuk, az otvenes evekben vagyunk. Akkor hagyja el a brit kommunista partot, amikor az oroszok bevonulnak tankokkal Budapestre 56-ban. Minden szempontbol elorebb jar a koranal. Ketszer megy ferjhez es ketszer valik el (a negyvenes majd az otvenes evekben!), egyedul neveli gyerekeit, de mar a harmincas evekben sajat keresete van es ir. Jane Somers neven is tevekenykedik, foleg az oregedesrol, a halalrol beszel. Kesobb, a hetvenes es nyolcvanas evekben sokat ir a tarsadalomban fellelheto eroszakrol, nevezetesen a gyerekek es a kamaszok koreben.Ekkor fogalalkozik irasaiban a vallasssal es a miszticizmussal is. Bar feminista irokent tartjak szamon, o elhatarolodik ettol es 2001-ben azt nyilatkozza, hogy a feminista nok borzalmas dolgokat gondolnak a ferfiakrol. A "felreertes" eredete, amiert feministanak gondoljuk ot egyszeruen az, hogy a huszadik szazad elejen Afrikaban, mikor ez meg nem volt magatol erthetodo (ami azt illeti, Afrikaban ma sem az!), o mar onallo volt, nem volt szuksege ferfire ahhoz hogy eljen es megeljen. Ami ma normalis, amin ma Europaban nem akadunk fenn, es nem neveznenk feministanak senkit erte-azt o mar 90 evvel ezelott megvalositotta Afrikaban. Doris Lessing a 11. nobel dijas noi iro. Megadatott neki hogy sokaig eljen, elore figyelmeztessen tarsadalmi bajokra, sajat eleten keresztul utat es peldat mutasson (persze zsakutcaival egyutt), es mindig uttoroje legyen a valtozasoknak. 94 eves koraban, a mai napon hunyt el.