THOR

Tegnap este sikeresen nem mentodott el az irasom.Nos, lattam a Thor cimu film harmadik reszet. Az elso reszt tv-ben lattam, a masodikat nem ismerem. A harmadik resz tegnap jott ki a mozikban.

A film(ek) eredetileg Thornak es Lokinak, Odin Isten ket fianak kapcsolatat dolgozza fel, de ez a mondando kisse hatterbe kerul, a meglehetosen silany, kore keritett akcio heveben. A Thort jatszo fiatal szinesz jokepu, hosszu szoke haja van,hihetetlenul izmos alomferfi- egyszoval halalosan unalmas es egysiku figura.
Csodabaltajanak koszonhetoen gaykorlatilag legyozhetetlen, es vakmeroen
szembeszall mindenkivel-de ha jobban belegondolok, az lenne a furcsa, ha nem tenne, ilyen izmokkal es baltaval, Odin Isten fiakent. Odint Anthony Hopkins jatsza,es kihozza belole ami kihozhato, de a figura eppoly egysiku mint a Thor karekter.
Nincs ez maskepp Natalie Portmannel sem, aki megelegszik azzal hogy jelen van a
filmben, jatszani mar luxus lenne.
Am a filmet nem csak hogy megmenti, de ragyogva elviszi Thor testvere es az azt alakito Tom Hiddleston. A dramaturgok elegge jol kiszineztek a fiugrat, o az egyetlen hus-ver, rezzenesekkel (ami azt illeti,tajtekos hullamok azok!) rendelkezo karakter. Duhos, gyulol, szeretet, irgalmatlan,kegyes, csodalatosan nemes, hihetetlen humorerzeke van, arulo es elarult-legalabbis o igy gondolja. Tobb is ennel-nem tud nem szeretni es nem tud nem gyulolni. Meggyotort,maganyos figura, aki csak nehany jelenetben van jelen, bar a cselekmenyt nagyonis eloreviszi, azok azonban a film fenypontjai. Nincsenek baratai, mig Thort szerelem es baratok hada kiseri mindenhova. Nem feletlenul a materialis erdekek mozgatjak, hanem inkabb sajat lelke fajdalmainak es hullamainak van kiteve. Tulajdonkeppen egy elrejtett Shakespeare-i figura egy fantasy film kellos kozepen, modern jelmezben. Ezen harmadik reszben a fajdalmas es humoros-cinikus Loki kerul eloterbe-igazabol akarhanyszor megjelenik, a nezot joggal csiklandozza a nevetes. Kicsit
emlekeztet Shrek szamarara, cinikus es kiabrandult valtozatban. Gonoszsagaval,
arulasaval egyutt Lokit nem lehet nem szeretni.
Tom Hiddleston egy korombeli, Kenneth Branagh altal felfedezett brit Shakespeare-szinesz, aki olyannyira kirazza a kisujjabol
ezt a sokretu figurat, hogy ideje marad kiralyian szorakozni a szerepben. Egybeforr vele, jateka kifinomult, elvezet nezni minden kockat. A szineszt is elvezet nezni, mert gyonyoru, nyitott lelku, arad belole a termeszetes kedvesseg es harmonia.
A film maga kever mindent, azt hiszem, szandekosan. A mitologiai lenyeket eleg lezseren kezeli, a nemet mitologiabol ugrik szabadkomuves szimbolumokra, hivatkozik a fizikara majd az eszaki nepek mitologiai alakjait hivja segitsegul. Van akit ez zavar, van akit nem; sokan pedig nyilvan nem is ragadjak meg ezt az egyedulallo univerzalitast. Hajaz a Gyuruk Urara ket-harom jelenetben is, azt remelve hogy arra mar senki nem emlekszik. A Gyuruk Urara egyebkent a 2001 ota keszult fanasy filmek mindegyike tamaszkodik, mert ez a film volt az oriasi attores szinte minden teren de foleg latvanyban es az operatori munkaban (ha jol emlekszem az operator Oszkart is kapott). Azota minden filmben szivesen leomlik egy -ket torony pont ugy filmezve ahogy a Kiraly visszater-ben, es mindig ugyanabbol a kameraallasbol csapnak ossze a seregek. En a magam reszerol duhos vagyok a koppintasokra es meg szoktam ragadni az alkalmat hogy elmondjam, a Gyuruk Ura volt az elso aki ilyen technikaval dolgozott.

Aki akar jol szorakozni es nem var semmi egyebet a mozitol vagy egy
estetol, aki vagyik egy kis nevetesre es egy kis varazslatra, meg ha nem is
eredeti az, valamint az, aki fel tudja fedezni a rejtett ertekeket a
szemfenyvesztes mogott, nyugodtan menjen el megnezni ezt a filmet. Nem
fog csalodni.
(Thor 3, Le monde des ténèbres, rendezo: Alan Taylor, fsz : Tom Hiddleston, Chris Hemsworth, Antony Hopkins, Natalie Portman)