Az elmult ket het alatt sok elmeny ert, amelynek egy resze kulturalis, de nem akarok mindenrol irni valogatas nelkul. Harom filmrol szeretnek irni roviden, mert felfedeztem bennuk ertekes es erdekes dolgokat.

Az elso a REC cimu film elso resze (a masodik kozel sem olyan jo), amelyrol csak annyit hogy egy olyan horror film, amit csak szakavatott horror-imadoknak ajanlanek, az viszont elvezni fogja. Alig birtam felkelni a szamitogep elol a film vegeztevel, annyira begorcsoltek az izmaim az erzelmi reakciok hatasara. Ha valaki nem szivbajos -ez esetben ertsuk a szivbajt szo szerint- es szereti a mufajt, a film e mufajban kiemelkedo. A legtobb horror filmmel ellentetben ez nem gagyi, a helyzet, ha nem is feltetlenul nagyon realis de elkepzelheto, es ugy van filmezve, mintha mi lennenk az egyik szereplo helyeben.

Egy riporter es egy kameraman egy ejszakat keszulnek tolteni egy tuzolto-laktanyaban. Ennek kereteben aztan elmennek veluk minden mentesi akciora-akkor is jelen vannak, amikor egy hazba kell bemenni ahol egy idos no megbolondult es veszelyesse lett. Mitol, hogyan es miert? A hadsereg megneszel valamit, s hermetikusan lezarjak az epuletet, ahonnan a lakok, a tuzoltok, a ket riporter es egy rendor ketsegbeesve probalnak menekulni egy borzalmas jarvany elol-mi pedig nezokent a karmeraman boreben talaljuk magunkat... (REC; rendezo: Paco Plaza; fsz: Manuela Velasco, Ferran Terraza, etc)

A masodik filmet nem neveznem horrornak de ijesztonek bizony igen. Az 1408- as szoba egy Stephen King regeny adaptacioja, amely egy horror-konyv irorol szol, aki kalandot keres mindenaron...s talal is, de meg milyet! A filmet meg kell nezni, elmeselni nincs tul sok ertelme, amit mondanek rola az csak annyi, hogy az ember az 1408- as szobaban az ember szembejon sajat maga fantomjaival, fajdalmaival, felelmeivel, megvaltoztathatatlan tragediaival, s ez a pokol. Bar a filmben vannak -dramaturgiai- hibak, engem magaval ragadott. (1408-as szoba; rendezo: Mike Enslin; fsz: John Cusack, Samuel L. Jackson; etc)

A harmadik film a Hunger Games, aminek az elso reszet lattam tegnap este. Az eleje kimondottan bosszantott, de kesobb bevonodtam. A fiatal szineszno nem tetszett mert o maga emberileg nem rokonszenves; de aztan az akcio heveben megbekeltem vele. A film azert erdekes, mert nagyon jo a mogottes alapotlet. Az Amerikai Egyesult Allamok egysegekre osztodik. Pusztan manipulaciobol a politikai vezetok ugy dontenek, hogy minden egyseg minden evben nevezzen be ket fiatalt egy kotelezo valosagshowra, ahol azonban egymas ellen kell kuzdeniuk, eletre-halalra. A show tehat 23, tizenket es tizennyolc ev kozotti fiatal halalval vegzodik. A mogottes otlet az, amit a vezetoink velunk jatszanak; a manipulacio mikentjevel es miertjevel egyutt ami nyiltan meg is van mutatva a filmben. A rendezo egy kivalasztott lanynak a szemszogebol mutatja be a helyzetet, en kihasznaltam volna ezt a jo otletet arra hogy kulonbozo sorsokat es hozzaallasokat bemutassak. Ahogy azonban az uralkodo mentalitas, a szenzacioehseg mogotti hiena-verszomj le van festve, arra gondoltam hogy hiszen ilyet en is lattam, nem is olyan reg. Es nem, nem kell elmenni a bikaviadalokig, mert a mindennapokban is megnyilvanul ez.
A multkor ugyanis lattam egy dijugrato versenyt egy jotekonysagi est kereteben. 120 es 140 centis akadalyok voltak, tehat nem profi dijugratok is indulhattak. Egyszeruen undorito volt. Nincs jobb szo ra. Kepmutato, nyalaskodo, hamisan erzelgos. Nehany profi is indult, de a legtobbszor a vilag leggazdagabb csaladjainak csemetei, akik ugyebar kotelezoen lovagolnak, mert a lovaglas uri sport (de bekotozni egy lo sebet mar nem tudjak!). Megkaptak egy hatalmas sportarenat az esemenyre es kulonbozo jelmezekben paradezva ugralgattak, mig a nevezesi dij es a belepo egy betegseg kutatasanak tamogatasara ment. A gazdagok csinaltak maguknak egy esemenyt, hogy elzarva mindentol ami valos, szorakozzanak kicsit. A Monacoi hercegi csaladrol es dusgazdag vallalkozokrol beszelek, nehany igen hires szineszerol, vagy Bruce Springsteenrol akinek lanya profi dijugro. Gazdagek svajci orvosi fizetesben mert pezsgot kortyoltak, eltartott kisujjal kaviart ettek, es hihetlenul buszekek voltak ra, hogy 100 euronyit jotekonykodtak egyszer egy evben. Az esemenyeket egy top-top-top model kommentalta, akinek annyi agya sem volt mint egy marek makostesztanak, lovat pedig csak kolbasz formaban latott. Sutogette el a hulye poenjait, a vilag ragadozo capai pedig illendoen, zart szajjal kacaggasztak, persze csak harom masodpercig, mert az etikettet be kellett tartaniuk. Egyszercsak belogott az arenaba ket szakadt, piros sapkas ficko. A piros sapka Franciaorszagban Bretagne-t jelkepezi es nevezetesen az allattenyszetoket es a novenytermeloket-egyszoval a gazdakat. A parasztokat. Azokat, akiknek hala hus es tej van a hutoben. Hozza kell tenni, hogy ekkor mar egy honapja sztrajkoltak, feljottek Parizsig, tuntettek, elbarrikadoztak az utakat traktoraikkal hogy kifejezzek: ha a francia kormany felemeli az AFA-t, ok tonkremennek. Szoval ez a ket ferfi elkezdte mondani, hogy ugyan, foglalkozni kellene mar az orszag meg a vilag problemaival is, hiszen nem a "szegeny" kormanyoknak hala fog valami talpra allni, hanem annak, ha a penz elosztasa egyenlobb lesz. Ugraltak a rongyos ruhaikban. Jottek a biztonsagiak, kisebb huzavona, majdnem verekedes tort ki.
Es Gazdagek rohogtek!
Nem sapitoztak hogy ok igazan mindent megtesznek mert lam, rendeztetnek maguknak valami allati draga bulit es ott morzsak morzsajat adjak; miert nem eleg ez!..., Nem bosszankodtak, hogy nem latnak lovaglast! Nem helyeseltek, legalabb hamisan!
Rohogtek!
Hihetetlenul torz, embertelen, brutalis, sem Istent, sem embert nem ismero jelenet volt. Mert-aki igazan ad, annak nem kell alkalom. Aki elkotelezett egy ugy mellett, az nem egyszer segit egy evben s nem unnepelteti magat hoskent. Aki igazan jot akar tenni a masik emberrel vagy egy ugyert, az ugy el, hogy a vilag egyensulyat megprobalja a jo oldalra donteni. Aki igazan jot akar tenni, annak nem feltetlenul a penz a legfontosabb amit adni tud. Es aki nemes, azt ma mar nem feltetlenul cimerol vagy a draga hobbyjarol, mint inkabb gondolkodasmodjabol, az elethez valo hozzaallasarol es a magatartasarol lehet megismerni.
A film tehat ezt a jelenseget probalta megfesteni. S ebbol a szemszogbol a Hunger Games egy nagyon jo film. Otletben, eszmeben. Kivitelezesben es filmkent szamomra kevesbe.  ( Hunger Games, rendezo: Garry Ross, fsz: Jennifer Lawrence , Josh Hutcherson)