Az elmult ket het alatt sok elmeny ert, amelynek egy resze kulturalis, de nem akarok mindenrol irni valogatas nelkul. Harom filmrol szeretnek irni roviden, mert felfedeztem bennuk ertekes es erdekes dolgokat.

Az elso a REC cimu film elso resze (a masodik kozel sem olyan jo), amelyrol csak annyit hogy egy olyan horror film, amit csak szakavatott horror-imadoknak ajanlanek, az viszont elvezni fogja. Alig birtam felkelni a szamitogep elol a film vegeztevel, annyira begorcsoltek az izmaim az erzelmi reakciok hatasara. Ha valaki nem szivbajos -ez esetben ertsuk a szivbajt szo szerint- es szereti a mufajt, a film e mufajban kiemelkedo. A legtobb horror filmmel ellentetben ez nem gagyi, a helyzet, ha nem is feltetlenul nagyon realis de elkepzelheto, es ugy van filmezve, mintha mi lennenk az egyik szereplo helyeben.

Egy riporter es egy kameraman egy ejszakat keszulnek tolteni egy tuzolto-laktanyaban. Ennek kereteben aztan elmennek veluk minden mentesi akciora-akkor is jelen vannak, amikor egy hazba kell bemenni ahol egy idos no megbolondult es veszelyesse lett. Mitol, hogyan es miert? A hadsereg megneszel valamit, s hermetikusan lezarjak az epuletet, ahonnan a lakok, a tuzoltok, a ket riporter es egy rendor ketsegbeesve probalnak menekulni egy borzalmas jarvany elol-mi pedig nezokent a karmeraman boreben talaljuk magunkat... (REC; rendezo: Paco Plaza; fsz: Manuela Velasco, Ferran Terraza, etc)

A masodik filmet nem neveznem horrornak de ijesztonek bizony igen. Az 1408- as szoba egy Stephen King regeny adaptacioja, amely egy horror-konyv irorol szol, aki kalandot keres mindenaron...s talal is, de meg milyet! A filmet meg kell nezni, elmeselni nincs tul sok ertelme, amit mondanek rola az csak annyi, hogy az ember az 1408- as szobaban az ember szembejon sajat maga fantomjaival, fajdalmaival, felelmeivel, megvaltoztathatatlan tragediaival, s ez a pokol. Bar a filmben vannak -dramaturgiai- hibak, engem magaval ragadott. (1408-as szoba; rendezo: Mike Enslin; fsz: John Cusack, Samuel L. Jackson; etc)

A harmadik film a Hunger Games, aminek az elso reszet lattam tegnap este. Az eleje kimondottan bosszantott, de kesobb bevonodtam. A fiatal szineszno nem tetszett mert o maga emberileg nem rokonszenves; de aztan az akcio heveben megbekeltem vele. A film azert erdekes, mert nagyon jo a mogottes alapotlet. Az Amerikai Egyesult Allamok egysegekre osztodik. Pusztan manipulaciobol a politikai vezetok ugy dontenek, hogy minden egyseg minden evben nevezzen be ket fiatalt egy kotelezo valosagshowra, ahol azonban egymas ellen kell kuzdeniuk, eletre-halalra. A show tehat 23, tizenket es tizennyolc ev kozotti fiatal halalval vegzodik. A mogottes otlet az, amit a vezetoink velunk jatszanak; a manipulacio mikentjevel es miertjevel egyutt ami nyiltan meg is van mutatva a filmben. A rendezo egy kivalasztott lanynak a szemszogebol mutatja be a helyzetet, en kihasznaltam volna ezt a jo otletet arra hogy kulonbozo sorsokat es hozzaallasokat bemutassak. Ahogy azonban az uralkodo mentalitas, a szenzacioehseg mogotti hiena-verszomj le van festve, arra gondoltam hogy hiszen ilyet en is lattam, nem is olyan reg. Es nem, nem kell elmenni a bikaviadalokig, mert a mindennapokban is megnyilvanul ez.
A multkor ugyanis lattam egy dijugrato versenyt egy jotekonysagi est kereteben. 120 es 140 centis akadalyok voltak, tehat nem profi dijugratok is indulhattak. Egyszeruen undorito volt. Nincs jobb szo ra. Kepmutato, nyalaskodo, hamisan erzelgos. Nehany profi is indult, de a legtobbszor a vilag leggazdagabb csaladjainak csemetei, akik ugyebar kotelezoen lovagolnak, mert a lovaglas uri sport (de bekotozni egy lo sebet mar nem tudjak!). Megkaptak egy hatalmas sportarenat az esemenyre es kulonbozo jelmezekben paradezva ugralgattak, mig a nevezesi dij es a belepo egy betegseg kutatasanak tamogatasara ment. A gazdagok csinaltak maguknak egy esemenyt, hogy elzarva mindentol ami valos, szorakozzanak kicsit. A Monacoi hercegi csaladrol es dusgazdag vallalkozokrol beszelek, nehany igen hires szineszerol, vagy Bruce Springsteenrol akinek lanya profi dijugro. Gazdagek svajci orvosi fizetesben mert pezsgot kortyoltak, eltartott kisujjal kaviart ettek, es hihetlenul buszekek voltak ra, hogy 100 euronyit jotekonykodtak egyszer egy evben. Az esemenyeket egy top-top-top model kommentalta, akinek annyi agya sem volt mint egy marek makostesztanak, lovat pedig csak kolbasz formaban latott. Sutogette el a hulye poenjait, a vilag ragadozo capai pedig illendoen, zart szajjal kacaggasztak, persze csak harom masodpercig, mert az etikettet be kellett tartaniuk. Egyszercsak belogott az arenaba ket szakadt, piros sapkas ficko. A piros sapka Franciaorszagban Bretagne-t jelkepezi es nevezetesen az allattenyszetoket es a novenytermeloket-egyszoval a gazdakat. A parasztokat. Azokat, akiknek hala hus es tej van a hutoben. Hozza kell tenni, hogy ekkor mar egy honapja sztrajkoltak, feljottek Parizsig, tuntettek, elbarrikadoztak az utakat traktoraikkal hogy kifejezzek: ha a francia kormany felemeli az AFA-t, ok tonkremennek. Szoval ez a ket ferfi elkezdte mondani, hogy ugyan, foglalkozni kellene mar az orszag meg a vilag problemaival is, hiszen nem a "szegeny" kormanyoknak hala fog valami talpra allni, hanem annak, ha a penz elosztasa egyenlobb lesz. Ugraltak a rongyos ruhaikban. Jottek a biztonsagiak, kisebb huzavona, majdnem verekedes tort ki.
Es Gazdagek rohogtek!
Nem sapitoztak hogy ok igazan mindent megtesznek mert lam, rendeztetnek maguknak valami allati draga bulit es ott morzsak morzsajat adjak; miert nem eleg ez!..., Nem bosszankodtak, hogy nem latnak lovaglast! Nem helyeseltek, legalabb hamisan!
Rohogtek!
Hihetetlenul torz, embertelen, brutalis, sem Istent, sem embert nem ismero jelenet volt. Mert-aki igazan ad, annak nem kell alkalom. Aki elkotelezett egy ugy mellett, az nem egyszer segit egy evben s nem unnepelteti magat hoskent. Aki igazan jot akar tenni a masik emberrel vagy egy ugyert, az ugy el, hogy a vilag egyensulyat megprobalja a jo oldalra donteni. Aki igazan jot akar tenni, annak nem feltetlenul a penz a legfontosabb amit adni tud. Es aki nemes, azt ma mar nem feltetlenul cimerol vagy a draga hobbyjarol, mint inkabb gondolkodasmodjabol, az elethez valo hozzaallasarol es a magatartasarol lehet megismerni.
A film tehat ezt a jelenseget probalta megfesteni. S ebbol a szemszogbol a Hunger Games egy nagyon jo film. Otletben, eszmeben. Kivitelezesben es filmkent szamomra kevesbe.  ( Hunger Games, rendezo: Garry Ross, fsz: Jennifer Lawrence , Josh Hutcherson)

Boldog Uj Evet kivanok mindenkinek, aki Kedves. A kovetkezo dalt mindenki meghallgathatja, zenei hovatartozas nelkul. En nagyon szeretem. A klipben mintha a szoveg es az enekesno szaja nem lenne allandoan szinkronban, viszont a latvany, a zene es a szoveg karpootol minket. Lana Del Rey-Young and beautiful

Bilbo, a hobbit-Varatlan utazas

Kulonos alak vagyok, amikor megnezek egy egy eve megjelent filmet a moziban, majd kimegyek mielott a film masodik, vadonatuj (elso vetites!) resze elkezdodne, megis ez tortent velem tegnap. A hozzam kozel levo moziban vetitettek preimer elott, ejfel utan ot perccel a HOBBIT masodik reszet. Elotte, mint egy bemelegitonek levetitettek az elso reszt. Szegyenletes modon a 2012-ben kijott elso reszrol lemaradtam, igy ezt most bepotoltam-jol sejtettem hogy a nagyvaszon nagyon sokat szamit ennel a filmnel. A masodik reszt nem lattam, ezert csak az elsorol irhatok, az iras nagyon szemelyes hangvetelu lesz. Megprobalok azert irni magarol a filmrol is es talan kevesse belekeverni a Gyuruk Urat, mert arrol kulon szeretnek irni.

Amikor meglattam a tiz eve nem latott Kozepfoldet (akik nem ismerik a filmeket es a konyveket: az iro egy egesz mesevilagot teremtett amiben komplett nepek elnek, sajat nyelvvel amit az iro valoban megalkotott; sajat tortenelemmel es kulturaval. olyan, mintha egy filmet neznek Svajcrol vagy mondjuk Kambodzsarol.), joleso melegseg aradt szet bennem. Hazaerkeztem Kozepfoldere. Egy olyan vilagba, ami tele van ismeretlennel es veszedelemmel (ahogy a tunde urno, Galadriel mondja: " A vilag teli lett veszedelemmel..."), de nagyon komoly ertekek allnak ezekkel szemben. Es ezeknek az ertekeknek a menten, ezeket az ertekeket kovetve meg elnek nepek. Peldaul er valamit az adott szo...letezik az igazi huseg egy ugyhoz, ilyesmi.

A film elott azt gondoltam, Peter Jackson es csapata egy utanerzest alkothatott, es a bevetel miatt felfujtak ezt az alig nehany szaz oldalnyi meset kilenc oras filmme. Nagyot tevedtem. A mese nem felfujva van, hanem atirva; a konyv alapul szolgal valami teljesen masnak. Tolkien "Bilbo, a Hobbit" cimu meseje alibiul szolgal annak, hogy egy csodas vilagban idozzunk, izek, arnyak, hangulatok, szagok, csodak kozott. A filmvaszonrol kiharsog a madarak eneke, a fu dalolasa, a jeges hegycsucsok hideg fuvallata. A Hobbit elso resze lubickol Kozepfoldeben. A film ritmusos, de egyre gyorsabb. Peter Jackson es tarsai (nem gyozom hangsulyozni: tarsai; ugyanis a Gyuruk Ura harom reszen tokeletesen ugyanaz a tarsasag dolgozott es mindannyian Oszkart nyertek-nem csak csoportosat, hanem kulon-kulon is, a hangeffektektol elkezdve a zenen keresztul a latanytervezesig es a rajzokig mindent megnyertek nevezetesen a harmadik resszel)a tenyerukon hordozva minket beleultet egy csodalatos keretbe.
A film elejere nehezen talalok mas szot, mint hogy furcsa es meglehetosen humoros. Az ember azt gondolna, igazabol valami idetlen, filmes viccrol van szo mikozben Jackson bemutatja a figurakat. Ahogy a film halad, egyre komolyabb es szerencsere levetkozi az idetlenseget. Kiemelkedo inyencseg, hogy a film bele van helyezve a Gyuruk uraba ido tekinteteben is. Peldaul a Gyuruk Uraban a Bakacsin erdo egy veszelyes hely ahol mindenfele torz teremtmenyek jarnak, igy nem szabad elhagyni az Utat (ami onmagaban is szimbolikus egyebkent). Itt, a Hobbitban tanui vagyunk a csodalatos erdonek amelybe besomplyog a gonosz, a fekete magia okozta halal,a homaly, amelyben a Gyuruk Ura elso filmje az elso ot percben beszel, olyan jelentosen megmergezte Egesz Kozepfoldet. Itt tehat a nyugtalanito esemenyek kezdetenek lehetunk tanui. Akik nem olvastak a Gyuruk Urat, nem tudhattak, miert es miota terjedt ez a nyugtalanito homaly ("egy homalyrol suttogtak keleten..."), s miert nem reagaltak Kozepfolde uralkodoi, vagy ha reagaltak is, miert nem sikerult megelozniuk Szauron visszatertet.
Rengeteg utalas es csatolas van az idorendi sorrend tisztazasara es bonuszkent egyszer visszacsatolunk a Gyuruk ura legelso kepsora elotti tortenesre, ahol Frodo azt mondja Bilbonak, kinn megvarja Gandalfot ( a Gyuruk ura azzal kezdodik hogy Gandalf dudolgatva bekocsikazik a Megyebe, es Frodo az utjat allja-most pedig visszaterunk oda, ahol kilep az ajton!) Rengeteg mindent megertunk amit a Gyuruk Uraban csak az erthetett, aki olvasta a konyvet es jaratos Tolkien csodalatosan bonyolult vilagaban. Tanuja lehetunk a tunde-torp ellentet gyokerenek, Galadrien es Gandalf nagyon kulonos, intim kapcsolatanak ami igazan atmelegiti a szivet ("Mindig itt leszek neked, Gandalf, barmerre jarsz!").
Galadrielrol peldaul csak a Gyuruk Urat latvan nem feltetlenul erthettuk, hogyan kommunikalhat szavak nelkul a Gyuruk Szovetsegeinek tagjaival. Most erre is jon magyarazat es raadasul ugy, hogy mikozben megkapjuk az informaciot, megertjuk a ket szereplo melyen rejlo lelki osszefonodasat. (Nem tudom, emlekeztek-e ra de a Gyuruk Uraban egyetlen apro jelenet van ahol mindketten jelen vannak, de akkor sem beszelnek egymassal! Semmifele jel nincs ra, hogy ok ketten szoros kotelekben allnak, csak Galadriel egyetlen mondata: "...Mert belezuhant a melybe...". A Gyuruk Ura nezoje nem ertheti, mit jelent ez igazabol Galadrielnek.
Jacksonnak maradt egy pici energiaja arra is hogy a torpok karakteret egy picit leirja (tizennegy szereplorol van szo akik allandoan egyutt vannak, tehat nagyon nehez vallalkozas megmutatni a karaterbeli kulonbsegeket!)
Szamomra igazi gyonyoruseg hogy a film foglalkozik a Barna Magussal, aki egyebkent a Gyuruk Ura konyvben van jelen de a filmbol kimaradt. Bar a konyvben keves az informacio rola, a filmben szamomra komoly jelentoseggel bir. Nem feltetlenul a tortenet szempontjabol, hanem mert csodalatos szint ad Kozepfoldenek. A Barna Magus egy furcsa szerzet aki a (kesobbi!) Bakacsin erdo kozepen el egy kis kunyhocskaban amelyben mindenfele allat van, egerkek, sunik, madarak; mindenkinek sajat neve es szemelyisege van. A magus,akinek hajaban egy madarpar feszkel, ossze van kotve a folddel es annak legaprobb teremtmenyeivel is. Neki minden elet szamit, igy peldaul minden magikus erejet felhasznalja hogy meggyogyitson egy sunit, akinek nyelven, csak ugy mint minden allaten, ert. Szaguldo, sokfogatos szanjat bator nyulak huzzak. A magus flugosnak latszik, de nem az -csak egy a termeszettel. Azaz o a Termeszet. O csak Letezik. Fittyet hany a latszatra. Szivhez szolo, remek figura aki emlekeztet arra, hogy minden egyes es elet szent. Nem, nem azt hogy szamit-hanem hogy igazi kincs. Legyen az kiseger vagy ember.
Az ifju Bilbot jatszo szinesz meglehetosen tehetseges alak akinek jatekat en nem igy dirigalnam, de nem hinnem hogy ez szamit Peter Jacksonnak. Nem lennek meglepve ha bohoc-technikara lett volna szakosodva, de kesobb megmutatja hogy mast is tud. Kozepfolde csapatanak egyebkent sem a szineszek az igazi erossegei (bar mindegyikuk jo teljesitmenyt nyujtott, kiemelkedo szamomra csak Elijah Wood (Frodo) es Sean Austin (Samu) volt).
No es Gollam! O igen, Gollam! A csucsfigura, az emberiseg mintaja! Amikor Bilbo atmenetileg elszakad a torpoktol s egyedul marad, talalkozik Gollammal. Itt talalja meg a Hatalom Gyurujet, amelyrol az egesz Gyuruk Ura szol s amely jelenet benne is van a Gyuruk ura filmben. Gollam meg akarja ot olni, majd uzletet kotnek: harom talaloskerdessel fogjak eldonteni, mi legyen. Ha Gollam nyer, megoli Bilbot, ha viszont ez utobbi nyer, Gollam kivezeti ot az utvesztobol. A jelenet remekul van megirva, hiszen eletre-halalra jatszanak; es mindegyikuk kap eleg segitseget ahhoz a sorstol hogy dontetlen legyen az eredmeny. Ekkor Bilbo, hogy mentse az irhajat, csal: egy kerdest, de nem talalos kerdest tesz fel Gollamnak. A ket szereplo a szavakkal jatszik; mikozben Gollamban komoly csata dul a ket enje kozott is. "Mi van a zsebemben?" kerdezi Bilbo. Gollam felhaborodik, hiszen ez csak kerdes, de nem talalos. Azt orjongi-zokogja: " Vesztettem, vesztettem..." (Marmint a jatekban!) majd a zsebebe nyul es rajon hogy nincs meg a gyuruje. Megerti hogy Bilbonal van es felorulten visszafordulva azt suttogja: "Elvesztettem!" (Marmint a gyurut!).Szaz szazalekosan eltalalt jelenet pontosan a film haromnegyedenel.
Egy nem tul erdekes torpos-orkos uldozeses jelenet utan visszaterunk a Bilbo-Gollam parosra. Bilbo veletlenul felhuzza a gyurut es eltunik, de o mindent lat. Egy szuk atjaron kell azonnal atmennie mert Gandalf es a torpok a masik oldalon vannak es tovabb mennek. Az utat azonban elzarja Gollam...aki nem latja, de erzi Bilbo jelenletet. Bilbo megragadja a kardjat hogy megolje Gollamot, mert csak igy tud atjutni tarsaihoz. Am ekkor meglatja a semmibe meredo Gollam ketsegbeesett, szenvedo, zavarodott, maganyos tekintetet. Kardjat Gollamnak szegezi, aki ketsegbeesett, nyomoult tekintettel nez ra-azaz a semmibe, hiszen o nem tudja hogy a kard a torkanak van szegezve! Bar Bilbo onvedelembol olne meg Gollamot, azert mondhatjuk, hogy az egyertelmu, villamcsapaskent kikrisdtalyosodott mondanivalo az, hogy a gonoszsag magaban hordja a bunteteset anelkul hogy egy karddal fenyegetnenk azt aki tulajdonkeppen minket fenyeget. Bilbo azert kegyelmez meg Gollamnak, mert megerti a szenvedest ami benne van anelkul, hogy tudna, mi Gollam tortenete (amit a nezo megismer kesobb a Gyuruk uraban).
A kulonbozo figurak, nevezetesen a warg-ok, azok a farkas-szeru hatalmas lenyek amiken az orkok lovagolnak, szebben vannak kidolgozva mint a Gyuruk uraban. Kedvem lelnem egy ilyen kiskutyaban, es ez nem vicc!
A kooriasok csataja mar csak hab a tortan, bar az elso repulo ko a filmen nagyon amatoren megcsinaltnak latszik, a ket verekedo koorias aztan meglehetosen csodas latvany es csak gazdagitja a filmet, bar dramaturgiai szempontbol nincs jelentosege (ebben a reszben!).
Tobb szerepet kapnak Gandalf baratai, a sasok is, akik a Gyuruk uraban csak ugy elotunnek a semmibol, az olvasatlan nezo legnagyobb megdobbenesere ("mi? most meg sasok?!"). Holott a sas mint allat Kozepfoldon fontos szereppel bir es szolgalja a (jo) magusokat, Gandalf egy tettenek hala.

A filmben van azert ugyetlenseg is (a Gyuruk uraval szemben ami viszont szinte tokeletes alkotas), foleg az elejen; van benne egy-ket utanerzes, de ez 2001 ota minden fantasy filmben van; ha valakinek, hat nekik joguk van visszanyulni az elozo filmben jol bevalt dolgokhoz. Altalaban veve tul sok benne a bunyo, az orkok nem erdemelnek ennyi jelenetet mert unasig lattuk oket a Gyuruk uraban es egyebkent se izgalmas figurak.
Az egyetlen komolyabbnak mondhato hiba az, hogy az egyik kulcsgondolat tulsagosan szajbaragosan lett szavakba es mondatokba oltve es ezert szinte hamisan cseng. Ez a gondolat nagyon erosen es fajdalmasan oszinten vegig jelen van a Gyuruk uraban, ezert nem is ertek vele egyet hogy visszaterjunk ra, foleg nem ket mondat erejeig. Ez a resz mintha egyszeruen nem illene semmihez ami korulotte el van ultetve. A gondolat az egyen fontossaganak megfogalmazasa, es az, hogy a jelentektelennek hitt atlagemberek viszik elobbre a vilagot ( "A legaprobbak is kepesek forditani a jovo alakulasan" -mondja Galadriel a Gyuruk ura elso reszeben Frodonak, miutan az elmondja neki hogy fel a gyurut elvinni Mordorig.)
A torpoket en Jackson helyeben nem enekeltettem volna meg, szerintem ennek a jellegu zenenek semmi helye ezekben a filmekben, ez alol csak Pipin eneke kivetel, mert azt a dramaturgia megkivanta; beleagyazva az eneket Boromir es Faramir apjanak megorulesebe.
Persze tobb kulcsmondandoja is van a filmnek. A torpok hazatlanul vandoroltak miota a sarkany eluzte oket szulofoldjukrol-ketsegbeesetten probalnak letelepedni, hazat keresnek; es az eredeti hazat akarjak visszahoditani. A hazatlansag temaja allandoan ott lebeg a filmben. Bilbo ezzel szemben egy olyan figura, akinek nagyon is van otthona s annak kenyelmet, konfortjat nehezen tudja elhagyni az ismeretlenert. Hianyzik nyugodt, megszokott elete.
Szamomra nagyon sokat mondo kerdes: letelepedni es felepiteni valamit ami aztan bezar(hat!) minket (mint azt Bilboval tette), vagy vandorolva, kalandot keresve elvezni az eletet, lelki es mindenfele kotelek, es tehat gyokerek nelkul? Mivel az en eletemnek is ez az egyik kulcskerdese, meglehetosen erzekenyen erint a tema. A megyeben lako Bilbo, mikor ugy dont, megis elkiseri Gandalfot es a torpoket a veszelyes kalandra, ezt mondja: "Hatam mogott a Megye-elottem az elet!"
Mindent egybevetve, bar sok kockanal ugy lehet erezni, Gyuruk ura szaga van, azert megiscsak sokkal tobb ez, egy nagyon szep visszateres egy remek alkotocsapat reszerol. Keves film dicsekedhet azzal hogy a nezoje katarzist el at. A Hobbit elmondhatja ezt magarol, meg akkor is, ha persze tokeletes vesztesen jon ki a Csodalatos Nagytestverrel valo osszehasonlitasbol.
(A hobbit-Varatlan utazas; rendezo P.Jackson, fsz: Hugo Weaving,Cate Blanchett,Ian Mckellen, Ian Holm, Martin Freeman, etc)

OFF 1: A sajat blogom azt keri tolem, bizonyitsam be hogy nem vagyok robot. Ez az amikor valaki a sajat csapdajaba esik. OFF 2: Nagyon orulok hogy kezdtek jonni, kedves olvasok, es foleg hogy meg hozza is szoltok! Csak igy tovabb! ON. Tegnap autobalesetben elhunyt Paul Walker, a Fast and Furious foszereploje. A kocsi vezetoje is az eletet vesztette, amikor az autojuk egy fanak csapodott majd kigyulladt. Paul Walker negyven eves volt. Nyugodjanak bekeben.

Stephen King: Duma Key

A Duma Key cimu Stephen King konyvet osszel olvastam, de 2008-ban jelent meg es meg abban az evben dijat is nyert. A film egy jolmeno epitkezesi vallalkozorol szol aki egy sulyos baleset utan es foleg kenyszerbol uj eletet kezd egy kis felszigeten, Duma Key-en. Festeni kezd, eleinte maganak, am hamar kiderul hogy remekul.Egyre keresettebb, bar az ido elorehaladtaval erzi hogy a festmenyei tullepnek rajta es eletre kelnek, illetve mintha mas diktalna oket. King nagyon jo allapotban lehetett mikor ezt a konyvet irta. Bar itt is, mint minden konyveben, fellelhetjuk sajat remeit, itt ezek most letisztultak es keretet kapnak.Harom nagy ertek van ebben a konyvben ami nem igazan Kingre jellemzo. Az elso, hogy hihetetlen bolcsessegre es onzetlen, oszinten, minden patosztol mentes emberszeretetre bukkanunk benne, amely az elso laptol az utolsoig intenziven jelen van. A masik is ehhez fuzodik: a konyvet melyeseges apai szeretet hatja at, ami szamomra meglehetosen csodalatos, hiszen nem volt lehetosegem ilyesmivel talalkozni. A harmadik ertek, hogy annyira csodalatosan ir le mindent-a termeszetet, az embereket, a sajat maga szenvedeset es annak miertjet, es nem utolsosorban az alkotasi folyamat izgalmat, sot, katarzisat-, amire nala meg nem volt pelda konyvben. Szinte harapni lehet Duma key levegojet, erezni lehet a fohos fajdalmat amikor a rossz csipojevel probal setalni, es szinte latni a borzalmas kiserteteket amikrol ir. Stephen King nem egy egyszeru horror-iro. Mindig a sajat remeirol ir. Minden egyes konyveben amelyben felelem, szorongas, retteges van- a sajat felelmerol, rettegeseirol, szorongasairol ir. Sot. Bizonyos ertelemben mindannyiunkerol. Ezeket a nem letezo, megis testet oltott szornyeteget, amiket megjelenit, fel lehet ismerni, mert ok az egyszeru, valo elet szornyetegei. King azert ir hogy eljen, es azert van meg eletben mert ir-ez segiti at ot mindenen. A konyveiben megformalja, s igy megszabadul sajat remeitol (legalabbis megprobalja). Ezert is olyan valosagosak a konyvei. E tenyt egyebkent o maga sem rejti veka ala: szereploi a legtobbszor irok vagy legalabbis muveszek, akik ugyanabban az allamban laknak amiben o is; es a hasonlosag nem all meg itt. A Duma Key egyetlen gyengeje, hogy beleesik abba a csapdaba amibe a legtobb iro es forgatokonyv iro is: rettentoen felfokozzak a varakozast, a felelmet, az izgalmat,a megoldas pedig ehhez kepest unalmas vagy tul egyszeru-ezert az olvaso/nezo csalodottsagot erez. Ez az osszes, altalam olvasott King konyvnel elofordult, az egyetlen kivetel a Tortura, ami viszont egyszeruen borzalmas konyv. A vege is hozza meltoan borzaszto. King retegei, melysegei nem csak a pszichiatereket izgatjak, hanem olvasok millioit is, a vilag minden tajan (meg akkor is, ha ez most ugy hangozott mint egy hulye reklamszoveg!). King konyveibol remekul lehet kovetkeztetni arra, hol jar az iro a sajat eleteben. A Duma Key letisztult, keretei vannak; erezhetoen nincs benne se drog, se ital hatasa alatt irt resz. Tagadhatatlanul elobujik a racionalis, okos, sokat tapasztalt, szeretetteljes King (ez utobbi raadasul igazan uj!), es kevesebb van benne a neha vulgaris nyerssegbol ami egyebkent meg a legjobb King konyveket is jellemzi. Elnezo szeretettel ir az idos holgyrol aki az egyik foszereploje es leepuloben van. Egy masik szereploje meg onfelaldozasra is kepes, raadasul a mindennapokban: ezt az idos holgyet gondozza itelet nelkul, szeretettel es termeszetesseggel.Simogato ujdonsag ez Kingtol,remelem, ez a jobbik, eletet uralo en vegleg felul kerekedik a rettegestol felorult, alkoholista zseni-iro arnyek-enjen.

Gravity

Tegnap lattam a sokak altal figyelmembe ajanlott, Gravity cimu filmet. A film az urben lebego, egymastol elsodrodo es a tulelesert kuzdo urhajosokrol szol akik eredetileg egy muhold megjavitasan faradoznak. A film a "Fold bolygo es a csillagok" kozott jatszodik a tag terben amelyben nincs semmi, ezzel bennem eleve szorongast keltve. Es errol is szol: mik vagyunk valojaban, meddig tart es mitol fugg az eletunk, hogyan nezunk szembe a halallal, mi ad enyhulest, mikor kuzdunk tovabb es mikor hagyjuk, hogy vege legyen. A film nagyon racionalis, nem filozofal, csak elenk tarja a jeleneteket es hagy bennunket erezni. Nem tudom, kiben mit valtott ki - ha valaki olvassa egyaltalan ezt a blogot (nem ugy nez ki) es latta a filmet, erdekelne mit erzett amikor nezte-, bennem orult nagy szorongast, ami enyhe szedulessel kezdodott, majd erossel folytatodott. A levegom a hosno palackjanek kimerulesevel parhuzamosan fogyott. A film sokszor a fohos(ok) szemszogebol van felveve, ami csak tovabb fokozza a rosszulletet; foleg amikor a sulytalansag miatt az egyik szereplo vegleg eltavolodik az urben. Bolygonk persze rendkivul szepen van filmezve; az ur nem kulonben; de amikor a kamera eszeveszetten mozog, zuhanas-erzet szamomra szinte elviselhetetlenne valik.(persze en felek a magassagtol, repulore is csak nyugatoval voltam hajlando felszallni egy joideig, es remalmaimban mindig zuhanok; tehat lehet hogy nem vagyok igazan mervado.)Ugy egyaltalan, maga a film szep, legalabbis bizonyos szempontbol. Kimondottan erdemes megnezni azt a jelenetet ahol a fohosno leveszi az urhajos ruhajat es magzati pozba tekeri magat; raadasul a rogzitokotelet nem engedi el, ezert tenyleg olyan mint egy magzat az anyamehben. Eppen olyan kiszolgaltatott es vedtelen is. A film szerintem csucspontjat lehet tobbfelekeppen is ertelmezni. A fohosno elajul, ekkor meghalt urhajos tarsa beul melle az ici-pici kabinba es batoritja hogy probaljon meg megis eljutni a kovetkezo muholdig. A hallucinacioban sikerul elinditani a gepet. Amikor a foszereplo felrijad, megprobalja ugyanazt a kombinaciot amivel hallucinaciojaban tarsanak sikerul ez. A hajo valoban elindul. Holott-csak hallucinaciorol van szo...vagy masrol is? Mert ha igen, talan megis van tulvilag? Es ha igen, megis van Isten? Vagy csak egy, mar eltemetett informacio jutott eszebe igy a hosnonek? Hogy a film huseges-e a mai technikahoz vagy akar a fizikai torvenyekhez, nem tudni. Lehet hogy a szakemberknek hiteltelenseg miatt a bovli kategoriaba tartozna. De azt hiszem, legtobb nezotarsamat -es jelen esetben en is ide tartozom- nem ez erdekli. A filmet Alfonso Cuaron rendezte, aki a legjobban sikerult Harry Potter filmet (nevezetesen a harmadik reszt) is jegyzi, es a Szeretlek Parizs!-ban is reszt vett. Jo a film utan talajt fogni, ramosolyogni ismeretlen embertarsainkra. De a szivem legmelyen ott maradt a megmagyarazhatatlan felelem es szorongas a semmitol, a magunk kicsinysege es hiabavalosaga felett. (Gravity-rendezo: Alfonso Cuaron; fsz: Sandra Bullock, George Clooney, Ed Harris)

Elhunyt Doris Lessing, a tobbek kozott nobel-, Sommerset Maugham-, es Asuriast dijas irono. Nem hiszem hogy erdemes itt egy sokadik eletrajzot irni, inkabb azt emelnem ki ami valoban erdemes: az irono 1919-ben szuletett Perzsiaban (a mai Iran) brit szulok gyermekekent, majd Rhodésiaban ( a mai Zimbabwe) nevelkedett. Ott egy katolikus,bentlakasos iskolaban lakik. Ezeken a teruleten es mar gyerekkoraban talalkozott azzal amirol egesz eleten at irt, s ez az erdekes. Doris Lessing vegigelte a huszadik szazadot a ket vilaghaboruval, a kommunizmus es a nacizmus ideajaval, a fuggetlenedesi torekvesekkel, es minden huszadik szazadi szocilologiai es politikai jelenseggel egyutt. Eppen ezert hihetetlenul gazdag iro; temaban, stilusban egyarant. Ir a noi egyenjogusagrol, a feherek es a feketek ellenteterol, osztalyharcol, a kulonbozo kulturak utkozeserol; s mindezt elkotelezett szemmel. Doris Lessinget nyilvan a katolikus neveles -is- nyomta a kommunizmus eszmeje fele. Ne felejtsuk, az otvenes evekben vagyunk. Akkor hagyja el a brit kommunista partot, amikor az oroszok bevonulnak tankokkal Budapestre 56-ban. Minden szempontbol elorebb jar a koranal. Ketszer megy ferjhez es ketszer valik el (a negyvenes majd az otvenes evekben!), egyedul neveli gyerekeit, de mar a harmincas evekben sajat keresete van es ir. Jane Somers neven is tevekenykedik, foleg az oregedesrol, a halalrol beszel. Kesobb, a hetvenes es nyolcvanas evekben sokat ir a tarsadalomban fellelheto eroszakrol, nevezetesen a gyerekek es a kamaszok koreben.Ekkor fogalalkozik irasaiban a vallasssal es a miszticizmussal is. Bar feminista irokent tartjak szamon, o elhatarolodik ettol es 2001-ben azt nyilatkozza, hogy a feminista nok borzalmas dolgokat gondolnak a ferfiakrol. A "felreertes" eredete, amiert feministanak gondoljuk ot egyszeruen az, hogy a huszadik szazad elejen Afrikaban, mikor ez meg nem volt magatol erthetodo (ami azt illeti, Afrikaban ma sem az!), o mar onallo volt, nem volt szuksege ferfire ahhoz hogy eljen es megeljen. Ami ma normalis, amin ma Europaban nem akadunk fenn, es nem neveznenk feministanak senkit erte-azt o mar 90 evvel ezelott megvalositotta Afrikaban. Doris Lessing a 11. nobel dijas noi iro. Megadatott neki hogy sokaig eljen, elore figyelmeztessen tarsadalmi bajokra, sajat eleten keresztul utat es peldat mutasson (persze zsakutcaival egyutt), es mindig uttoroje legyen a valtozasoknak. 94 eves koraban, a mai napon hunyt el.