Stephen King: Duma Key

A Duma Key cimu Stephen King konyvet osszel olvastam, de 2008-ban jelent meg es meg abban az evben dijat is nyert. A film egy jolmeno epitkezesi vallalkozorol szol aki egy sulyos baleset utan es foleg kenyszerbol uj eletet kezd egy kis felszigeten, Duma Key-en. Festeni kezd, eleinte maganak, am hamar kiderul hogy remekul.Egyre keresettebb, bar az ido elorehaladtaval erzi hogy a festmenyei tullepnek rajta es eletre kelnek, illetve mintha mas diktalna oket. King nagyon jo allapotban lehetett mikor ezt a konyvet irta. Bar itt is, mint minden konyveben, fellelhetjuk sajat remeit, itt ezek most letisztultak es keretet kapnak.Harom nagy ertek van ebben a konyvben ami nem igazan Kingre jellemzo. Az elso, hogy hihetetlen bolcsessegre es onzetlen, oszinten, minden patosztol mentes emberszeretetre bukkanunk benne, amely az elso laptol az utolsoig intenziven jelen van. A masik is ehhez fuzodik: a konyvet melyeseges apai szeretet hatja at, ami szamomra meglehetosen csodalatos, hiszen nem volt lehetosegem ilyesmivel talalkozni. A harmadik ertek, hogy annyira csodalatosan ir le mindent-a termeszetet, az embereket, a sajat maga szenvedeset es annak miertjet, es nem utolsosorban az alkotasi folyamat izgalmat, sot, katarzisat-, amire nala meg nem volt pelda konyvben. Szinte harapni lehet Duma key levegojet, erezni lehet a fohos fajdalmat amikor a rossz csipojevel probal setalni, es szinte latni a borzalmas kiserteteket amikrol ir. Stephen King nem egy egyszeru horror-iro. Mindig a sajat remeirol ir. Minden egyes konyveben amelyben felelem, szorongas, retteges van- a sajat felelmerol, rettegeseirol, szorongasairol ir. Sot. Bizonyos ertelemben mindannyiunkerol. Ezeket a nem letezo, megis testet oltott szornyeteget, amiket megjelenit, fel lehet ismerni, mert ok az egyszeru, valo elet szornyetegei. King azert ir hogy eljen, es azert van meg eletben mert ir-ez segiti at ot mindenen. A konyveiben megformalja, s igy megszabadul sajat remeitol (legalabbis megprobalja). Ezert is olyan valosagosak a konyvei. E tenyt egyebkent o maga sem rejti veka ala: szereploi a legtobbszor irok vagy legalabbis muveszek, akik ugyanabban az allamban laknak amiben o is; es a hasonlosag nem all meg itt. A Duma Key egyetlen gyengeje, hogy beleesik abba a csapdaba amibe a legtobb iro es forgatokonyv iro is: rettentoen felfokozzak a varakozast, a felelmet, az izgalmat,a megoldas pedig ehhez kepest unalmas vagy tul egyszeru-ezert az olvaso/nezo csalodottsagot erez. Ez az osszes, altalam olvasott King konyvnel elofordult, az egyetlen kivetel a Tortura, ami viszont egyszeruen borzalmas konyv. A vege is hozza meltoan borzaszto. King retegei, melysegei nem csak a pszichiatereket izgatjak, hanem olvasok millioit is, a vilag minden tajan (meg akkor is, ha ez most ugy hangozott mint egy hulye reklamszoveg!). King konyveibol remekul lehet kovetkeztetni arra, hol jar az iro a sajat eleteben. A Duma Key letisztult, keretei vannak; erezhetoen nincs benne se drog, se ital hatasa alatt irt resz. Tagadhatatlanul elobujik a racionalis, okos, sokat tapasztalt, szeretetteljes King (ez utobbi raadasul igazan uj!), es kevesebb van benne a neha vulgaris nyerssegbol ami egyebkent meg a legjobb King konyveket is jellemzi. Elnezo szeretettel ir az idos holgyrol aki az egyik foszereploje es leepuloben van. Egy masik szereploje meg onfelaldozasra is kepes, raadasul a mindennapokban: ezt az idos holgyet gondozza itelet nelkul, szeretettel es termeszetesseggel.Simogato ujdonsag ez Kingtol,remelem, ez a jobbik, eletet uralo en vegleg felul kerekedik a rettegestol felorult, alkoholista zseni-iro arnyek-enjen.

Gravity

Tegnap lattam a sokak altal figyelmembe ajanlott, Gravity cimu filmet. A film az urben lebego, egymastol elsodrodo es a tulelesert kuzdo urhajosokrol szol akik eredetileg egy muhold megjavitasan faradoznak. A film a "Fold bolygo es a csillagok" kozott jatszodik a tag terben amelyben nincs semmi, ezzel bennem eleve szorongast keltve. Es errol is szol: mik vagyunk valojaban, meddig tart es mitol fugg az eletunk, hogyan nezunk szembe a halallal, mi ad enyhulest, mikor kuzdunk tovabb es mikor hagyjuk, hogy vege legyen. A film nagyon racionalis, nem filozofal, csak elenk tarja a jeleneteket es hagy bennunket erezni. Nem tudom, kiben mit valtott ki - ha valaki olvassa egyaltalan ezt a blogot (nem ugy nez ki) es latta a filmet, erdekelne mit erzett amikor nezte-, bennem orult nagy szorongast, ami enyhe szedulessel kezdodott, majd erossel folytatodott. A levegom a hosno palackjanek kimerulesevel parhuzamosan fogyott. A film sokszor a fohos(ok) szemszogebol van felveve, ami csak tovabb fokozza a rosszulletet; foleg amikor a sulytalansag miatt az egyik szereplo vegleg eltavolodik az urben. Bolygonk persze rendkivul szepen van filmezve; az ur nem kulonben; de amikor a kamera eszeveszetten mozog, zuhanas-erzet szamomra szinte elviselhetetlenne valik.(persze en felek a magassagtol, repulore is csak nyugatoval voltam hajlando felszallni egy joideig, es remalmaimban mindig zuhanok; tehat lehet hogy nem vagyok igazan mervado.)Ugy egyaltalan, maga a film szep, legalabbis bizonyos szempontbol. Kimondottan erdemes megnezni azt a jelenetet ahol a fohosno leveszi az urhajos ruhajat es magzati pozba tekeri magat; raadasul a rogzitokotelet nem engedi el, ezert tenyleg olyan mint egy magzat az anyamehben. Eppen olyan kiszolgaltatott es vedtelen is. A film szerintem csucspontjat lehet tobbfelekeppen is ertelmezni. A fohosno elajul, ekkor meghalt urhajos tarsa beul melle az ici-pici kabinba es batoritja hogy probaljon meg megis eljutni a kovetkezo muholdig. A hallucinacioban sikerul elinditani a gepet. Amikor a foszereplo felrijad, megprobalja ugyanazt a kombinaciot amivel hallucinaciojaban tarsanak sikerul ez. A hajo valoban elindul. Holott-csak hallucinaciorol van szo...vagy masrol is? Mert ha igen, talan megis van tulvilag? Es ha igen, megis van Isten? Vagy csak egy, mar eltemetett informacio jutott eszebe igy a hosnonek? Hogy a film huseges-e a mai technikahoz vagy akar a fizikai torvenyekhez, nem tudni. Lehet hogy a szakemberknek hiteltelenseg miatt a bovli kategoriaba tartozna. De azt hiszem, legtobb nezotarsamat -es jelen esetben en is ide tartozom- nem ez erdekli. A filmet Alfonso Cuaron rendezte, aki a legjobban sikerult Harry Potter filmet (nevezetesen a harmadik reszt) is jegyzi, es a Szeretlek Parizs!-ban is reszt vett. Jo a film utan talajt fogni, ramosolyogni ismeretlen embertarsainkra. De a szivem legmelyen ott maradt a megmagyarazhatatlan felelem es szorongas a semmitol, a magunk kicsinysege es hiabavalosaga felett. (Gravity-rendezo: Alfonso Cuaron; fsz: Sandra Bullock, George Clooney, Ed Harris)

Elhunyt Doris Lessing, a tobbek kozott nobel-, Sommerset Maugham-, es Asuriast dijas irono. Nem hiszem hogy erdemes itt egy sokadik eletrajzot irni, inkabb azt emelnem ki ami valoban erdemes: az irono 1919-ben szuletett Perzsiaban (a mai Iran) brit szulok gyermekekent, majd Rhodésiaban ( a mai Zimbabwe) nevelkedett. Ott egy katolikus,bentlakasos iskolaban lakik. Ezeken a teruleten es mar gyerekkoraban talalkozott azzal amirol egesz eleten at irt, s ez az erdekes. Doris Lessing vegigelte a huszadik szazadot a ket vilaghaboruval, a kommunizmus es a nacizmus ideajaval, a fuggetlenedesi torekvesekkel, es minden huszadik szazadi szocilologiai es politikai jelenseggel egyutt. Eppen ezert hihetetlenul gazdag iro; temaban, stilusban egyarant. Ir a noi egyenjogusagrol, a feherek es a feketek ellenteterol, osztalyharcol, a kulonbozo kulturak utkozeserol; s mindezt elkotelezett szemmel. Doris Lessinget nyilvan a katolikus neveles -is- nyomta a kommunizmus eszmeje fele. Ne felejtsuk, az otvenes evekben vagyunk. Akkor hagyja el a brit kommunista partot, amikor az oroszok bevonulnak tankokkal Budapestre 56-ban. Minden szempontbol elorebb jar a koranal. Ketszer megy ferjhez es ketszer valik el (a negyvenes majd az otvenes evekben!), egyedul neveli gyerekeit, de mar a harmincas evekben sajat keresete van es ir. Jane Somers neven is tevekenykedik, foleg az oregedesrol, a halalrol beszel. Kesobb, a hetvenes es nyolcvanas evekben sokat ir a tarsadalomban fellelheto eroszakrol, nevezetesen a gyerekek es a kamaszok koreben.Ekkor fogalalkozik irasaiban a vallasssal es a miszticizmussal is. Bar feminista irokent tartjak szamon, o elhatarolodik ettol es 2001-ben azt nyilatkozza, hogy a feminista nok borzalmas dolgokat gondolnak a ferfiakrol. A "felreertes" eredete, amiert feministanak gondoljuk ot egyszeruen az, hogy a huszadik szazad elejen Afrikaban, mikor ez meg nem volt magatol erthetodo (ami azt illeti, Afrikaban ma sem az!), o mar onallo volt, nem volt szuksege ferfire ahhoz hogy eljen es megeljen. Ami ma normalis, amin ma Europaban nem akadunk fenn, es nem neveznenk feministanak senkit erte-azt o mar 90 evvel ezelott megvalositotta Afrikaban. Doris Lessing a 11. nobel dijas noi iro. Megadatott neki hogy sokaig eljen, elore figyelmeztessen tarsadalmi bajokra, sajat eleten keresztul utat es peldat mutasson (persze zsakutcaival egyutt), es mindig uttoroje legyen a valtozasoknak. 94 eves koraban, a mai napon hunyt el.

THOR 2

Sajnos elszoktam a blogirastol es most nehezebben allok ra vissza.

Nehany visszhang es utoirat a Thor cimu filmhez, amelyet azota jatszanak Magyarorszagon is: Az elozetest latva Loki gyonyoru angoljat, valasztekos beszedet szlengre forditottak es a magyarhang egy arrogans figurat tukroz vissza. Nagy kar, hogy a szineszek a szinkronizalast csak jol jott penznek tekintik, sokat elvesz egy film ertekebol a rossz szinkron. Aki eredeti nyelven nezi meg a filmet, jol jar ha tud angolul. Aki viszont a felirattal bibelodik, nem tudja ugy figyelni a szineszi jatekot, ami egyebkent a tobbi szereplo eseteben semmit sem jelent, de Tom Hiddlestont kar nem figyelni.

A film eleg nagy sikert aratott Angliaban es szerintem Franciaorszagban is. A kozonseg egyertelmuen levette amit en is: Tom Hiddleston ellopta a foszerepet es a nepszeruseget a Thort jatszo szoke elol. A mozioldalak tele vannak humoros plakatokkal amiken a filmet Thorki-nak nevezik. Ezenkivul azok, akiknek, ugy tunik, semmi mas tennivalojuk nincs, peticiot inditottak a MARVEL reszere, amiben azt kerik, hogy Loki figuraja kapjon vegre onallo filmet. Az ezzel kapcsolatos kerelmek es pletykak mar a masodik resz-  az oszinten szolva pocsek- Bosszuallok utan elkezdtek szallingozni. A MARVEL mostmar biztos lehet a dolgaban, es szerintem kimondottan hulye lenne nem racsapni Tomra, amig meg lehet, bar a szinesz mar igy is be van tablazva 2015-ig negy filmmel.
Ami a magyar webet illeti, bar a film, ugy tunik, csak tegnap ota van a mozikban, a magyar keresok hirtelen sokkal tobb cikket dobnak ki Tom Hiddlestonnal kapcsolatban, mint akar ket hete.
Valoszinuleg egy -eppenseggel remek, de nem feltetlenul kell annak lennie ahhoz hogy ilyesmi megtortenjen- kiemelkedoen jo szinesz sztarra valasanak vagyunk tanui a napokban.

Ime az elso kritika magyarul, teljesen talalo:

http://www.origo.hu/filmklub/blog/kritika/20131114-a-gonosz-kiralyfinak-drukkolunk-thor-sotet-vilag-kritika-tom-hiddleston-chris-hemsworth-natalie.html?sec-7

Egy masodik, kicsit engedekenyebb a tobbi szineszhez:

http://cinestar.hu/cikk/thor-sotet-vilag-kritika

THOR

Tegnap este sikeresen nem mentodott el az irasom.Nos, lattam a Thor cimu film harmadik reszet. Az elso reszt tv-ben lattam, a masodikat nem ismerem. A harmadik resz tegnap jott ki a mozikban.

A film(ek) eredetileg Thornak es Lokinak, Odin Isten ket fianak kapcsolatat dolgozza fel, de ez a mondando kisse hatterbe kerul, a meglehetosen silany, kore keritett akcio heveben. A Thort jatszo fiatal szinesz jokepu, hosszu szoke haja van,hihetetlenul izmos alomferfi- egyszoval halalosan unalmas es egysiku figura.
Csodabaltajanak koszonhetoen gaykorlatilag legyozhetetlen, es vakmeroen
szembeszall mindenkivel-de ha jobban belegondolok, az lenne a furcsa, ha nem tenne, ilyen izmokkal es baltaval, Odin Isten fiakent. Odint Anthony Hopkins jatsza,es kihozza belole ami kihozhato, de a figura eppoly egysiku mint a Thor karekter.
Nincs ez maskepp Natalie Portmannel sem, aki megelegszik azzal hogy jelen van a
filmben, jatszani mar luxus lenne.
Am a filmet nem csak hogy megmenti, de ragyogva elviszi Thor testvere es az azt alakito Tom Hiddleston. A dramaturgok elegge jol kiszineztek a fiugrat, o az egyetlen hus-ver, rezzenesekkel (ami azt illeti,tajtekos hullamok azok!) rendelkezo karakter. Duhos, gyulol, szeretet, irgalmatlan,kegyes, csodalatosan nemes, hihetetlen humorerzeke van, arulo es elarult-legalabbis o igy gondolja. Tobb is ennel-nem tud nem szeretni es nem tud nem gyulolni. Meggyotort,maganyos figura, aki csak nehany jelenetben van jelen, bar a cselekmenyt nagyonis eloreviszi, azok azonban a film fenypontjai. Nincsenek baratai, mig Thort szerelem es baratok hada kiseri mindenhova. Nem feletlenul a materialis erdekek mozgatjak, hanem inkabb sajat lelke fajdalmainak es hullamainak van kiteve. Tulajdonkeppen egy elrejtett Shakespeare-i figura egy fantasy film kellos kozepen, modern jelmezben. Ezen harmadik reszben a fajdalmas es humoros-cinikus Loki kerul eloterbe-igazabol akarhanyszor megjelenik, a nezot joggal csiklandozza a nevetes. Kicsit
emlekeztet Shrek szamarara, cinikus es kiabrandult valtozatban. Gonoszsagaval,
arulasaval egyutt Lokit nem lehet nem szeretni.
Tom Hiddleston egy korombeli, Kenneth Branagh altal felfedezett brit Shakespeare-szinesz, aki olyannyira kirazza a kisujjabol
ezt a sokretu figurat, hogy ideje marad kiralyian szorakozni a szerepben. Egybeforr vele, jateka kifinomult, elvezet nezni minden kockat. A szineszt is elvezet nezni, mert gyonyoru, nyitott lelku, arad belole a termeszetes kedvesseg es harmonia.
A film maga kever mindent, azt hiszem, szandekosan. A mitologiai lenyeket eleg lezseren kezeli, a nemet mitologiabol ugrik szabadkomuves szimbolumokra, hivatkozik a fizikara majd az eszaki nepek mitologiai alakjait hivja segitsegul. Van akit ez zavar, van akit nem; sokan pedig nyilvan nem is ragadjak meg ezt az egyedulallo univerzalitast. Hajaz a Gyuruk Urara ket-harom jelenetben is, azt remelve hogy arra mar senki nem emlekszik. A Gyuruk Urara egyebkent a 2001 ota keszult fanasy filmek mindegyike tamaszkodik, mert ez a film volt az oriasi attores szinte minden teren de foleg latvanyban es az operatori munkaban (ha jol emlekszem az operator Oszkart is kapott). Azota minden filmben szivesen leomlik egy -ket torony pont ugy filmezve ahogy a Kiraly visszater-ben, es mindig ugyanabbol a kameraallasbol csapnak ossze a seregek. En a magam reszerol duhos vagyok a koppintasokra es meg szoktam ragadni az alkalmat hogy elmondjam, a Gyuruk Ura volt az elso aki ilyen technikaval dolgozott.

Aki akar jol szorakozni es nem var semmi egyebet a mozitol vagy egy
estetol, aki vagyik egy kis nevetesre es egy kis varazslatra, meg ha nem is
eredeti az, valamint az, aki fel tudja fedezni a rejtett ertekeket a
szemfenyvesztes mogott, nyugodtan menjen el megnezni ezt a filmet. Nem
fog csalodni.
(Thor 3, Le monde des ténèbres, rendezo: Alan Taylor, fsz : Tom Hiddleston, Chris Hemsworth, Antony Hopkins, Natalie Portman)

...Vegul rokonaim, ismeroseim es barataim biztatasara ujra irok blogot.
2005-ben kezdtem irni egy masik oldalon egy naploszeru blogot, de az oldal egy fel eve tonkrement. Elmentettem, kinyomtattam ezt a blogot, de nem all szandekomban folytatni naploszeru formaban. Nyolc honapnyi irasnelkuliseg utan ugy dontottem, a naplo atalakul kulturalis blogga. Ezeket a fajta bejegyzeseket amugy is nagyon szerettem. Celja egyszeruen, hogy megosszam azokat a -szigoruan csak- kulturalis elmenyeket, amik jartamban-keltemben ernek, s atadvan oromet szerezzek annak illetve azoknak, akik esetleg reszesulnek valamifele szepsegbol/erdekessegbol a blognak hala. Nem ertek mindenhez, nem vagyok kritikus sem; tehat a bejegyzesek egy resze teljesen szubjektiv lesz. A film, a konyv, a szinhaz resz viszont hozzaerto szemevel irodik, mert szinesznokent es rendezokent, valamint tanarkent dolgoztam nehany evig es tanultam jo sok mindent a temaval kapcsolatban.
A maganeletem azonban ezuttal rejtve marad, a sajat, papirra irodott naplomban. Tehat nyilvan nem fogok nagyon surun irni. De azert meghivom ide azokat, akiknek hala ez az ujabb blog megnyilik.