2014. január 4., szombat
My life without me
Tegnap baratnoi tanacsra megneztem az Eletem nelkulem cimu filmet.
A film az utolso ket honapjat dolgozza fel egy 23 eves, rakos fiatal nonek. Talan az egyetlen altalam latott film amiben nem a rak borzalmait latjuk es amiben nem a szomorusag dominal-hanem annyi mas! A fiatal no (kicsit nehezemre esik nem "lany"-t irni), mikor megtudja hogy csak ket honapja van hatra, osszeirja, mit szeretne meg megtenni, atelni az eleteben halala elott. Vegul ennel tobbet is tesz- kicsit hozzaad masok eletehez is. Tobb dolog erdemes emlitesre a dramaturgiaval kapcsolatban. Nagyon jo valasztas hogy a lany alacsony tarsadalmi korbol jon es az elete tobb mint atlagos. Erre lehetett aztan felfuzni sokmindent. Nagyon csodalhato es becsulendo a filmben hogy nem azzal foglalatoskodik, mit tortenik ilyenkor a korhazban, mik a protokolok, stb. Meresz hogy teljesen masfele megy. Jo dontes. A film nagyon finom, nem szajbaragos, inkabb rezzeneses; nem magyarazkodos, es a foszereplo monologjai is nagyon jo megoldas. A "mellekszerepek" kozul nehany nagyon jol ki van dolgozva, masok kevesbe aprolekosan vannak megrajzolva, de mind nagyon jelen vannak. Az egyik ferfi foszereplot Mark Ruffalo jatsza (nagyon jol!), akit lathattunk szamos jo es nehany kevesbe sikerult filmben (Hulk, Bosszuallok, Eternel Sunshine..., Shutter Island) bar szinpadon kezdte palyafutasat. A hab a tortan, hogy a 35 eves Sarah Polley gyonyoru. Mit gyonyoru! Olyan szepseges es kulonleges hogy a napra lehet nezni de ra nem. Jatekatol fuggetlenul csak szeretni lehet. Ha semmi mas nem lenne benne csodalatos, akkor is erdemes lenne megnezni a filmet, egyedul Sarah Polley szepsege miatt. De szerencsere ennel sokkal tobbrol van szo.
(My life without me; rendezo: Isabel Coixet, foszereplok: Mark Ruffalo, Sarah Polley,Alfred Molina, Amanda Plummer, Deborah Harry, Maria de Medeiros)
Jackson Galaxy-Pokoli Macskak
Epp egy fel oraja fejeztem be Jackson Galaxy 2013-ban kiadott konyvet, a Pokoli Macskakat. A konyv beszel persze a macskakrol is, de azoknak is el kellene olvasniuk, akiknek egyebkent a macskakhoz es mas allatokhoz semmi kozuk. Jackson ir a macskakrol es azok gondolkodasi mondjarol, majd sajat magarol. Es van mit. Szemelyes problemai borzalmas onpusztito pokolba sodortak, amit kimeletelenul tiszta elemzessel ir le minden szornyu bugyraval egyutt. A felig magyar, amerikaban elo macskaszakerto (nem teszem idozojelbe, mert tenyleg ert a macskakhoz) leir mindenfele univerzalis eleterzest, minden lehetseges csapdat mint hamis gyogyirt, de ennel sokkal tobbet is. Irasaban ugyanis fellelhetok Isten utmutatasai is, mint az Ordog altal asott buktatok is. A szamara kulcsemberek es kulcsallatok, akiknek hala vilagossag gyulhatott agyaban, akik atvitten vagy kozvetlenul elorebb vittek ot az eleteben. Nem a macskak a pokoliak a konyvben- a macskak azok, akik a pokolban mellette alltak. Egy rendkivul erdekes, bolcs, szep oneletrajzi leirassal van dolgunk a konyv talan haromnegyedeig egy olyan ember tollabol, akinek az egesz eddigi elete oriasi kanyarokkal van teli. Ekkor hirtelen az egesz mas ertelmet is nyer, mert megoszt velunk nehany, a vilagegyetem mukodesere vonatkozo kulcsdolgot. Hogy hamisitatlan es mindenfele befolyas alol mentesek ezek a gondolatok, hogy teljesen tisztak s bar sosem lesznek bizonyitottak, onnan tudom hogy en is pont ezt erzem a kulcskerdesnek es kulcsmegoldasnak a vilagban. Nagyon erdekes, hogy sokan vagyunk, bar egymastol elszortan, akik ugyanazokra a dolgokra jovunk ra mintegy villamfenynel es tokeletesen meg vagyunk rola gyozodve hogy igazunk van, ambar bizonyossag epp ugy nincs ra mint Isten letezesere. Bar nekem Jackson Galaxyval egyetlen problemam sem kozos, meroben kulonbozo karakterek vagyunk es mashonnan jovunk s az egyetlen kozos bennunk az allatok nagyon mely szeretete- ugyanarra a kovetkeztetesre jutottunk el az eletben. Es mint emlitettem, nem ketten vagyunk ebben a helyzetben. En talan egy picit elorebb jarok nala, mert neki nagyobb sarkanyokat kellett legyoznie, s meg nem tudja, hogy mekkora ero van benne arra, hogy a Jo Oldal Harcosakent stabilan alljon a laban.
Arrol van ugyanis szo az egyik vegso kovetkezetesben, hogyha a szeretetunket kiterjesztjuk minden elolenyre korulottunk, azokra is akiket nem ismerunk es sosem fogunk; akkor a vilag jobb lesz. Nem feltetlenul tettekrol van szo, hanem tudatos szereteterol annak, ami el. Peldaul ha szeretem a kutyamat, akkor kuldjem el tudatosan minden kutya fele ezt az energiat. En is csak nehany honapja jottem ra hogy ez mukodik, de azt hiszem, csak akkor tudjuk megtapasztalni, amikor nagyon szeretunk es onfelaldozoan dolgozunk valakikert, mindegy hogy ezek koborkutyak, fogyatekos gyerekek vagy az ocean elovilaganak vedelme; a tett ami tudatos es szakmai alapokra tamaszkodik egy nagyon jo dolog-de az oszton es a szeretet ettol elvalaszthato es ha tudatos, oriasi epito ereje van, mint energianak. Ez a konyv egyik vonala. Van meg szamos masik.
Kotelezo olvasmany. (Jackson Galaxy-Pokoli macskak)
2014. január 3., péntek
...Lattam tovabba a Thor-trilogiat: ezuttal megneztem korrekten es odafigyelve az elso reszt, es aztan a Bosszuallok cimu masodik reszt is.
Az elso resztol elnezest kerek mert jo; Kenneth Branagh mégis tudta, mit rendez. Nathalie Portmantol nem tudom visszavonni a "pocsek szineszno" becenevet, a film viszont jo.
A Bosszuallokrol annyit, hogy ritka remek humoru, de amugy csak magyaraz, magyaraz, magyaraz; bunyozik hosszan majd ujra magyaraz- meg a legelszantabbak is kikapcsolnak egy ido utan. Igaz, az informaciok fontosak; az a forgatokonyv megiscsak rosszul van megirva! Karpotol minket a csodalatos humor es persze Tom Hiddleston remek jateka.
Ha mar Tom Hiddlestonnal tartunk, sok muvesztarsaval es Michael Schumacherrel ellentetben az ev vege ket dijat is tartogatott neki: az egyik az Ev Legszexisebb Ferfi dija, a masik pedig a South Bank Sky Arts- dij amit Shakespeare- szerepekert kapott.
Az elso resztol elnezest kerek mert jo; Kenneth Branagh mégis tudta, mit rendez. Nathalie Portmantol nem tudom visszavonni a "pocsek szineszno" becenevet, a film viszont jo.
A Bosszuallokrol annyit, hogy ritka remek humoru, de amugy csak magyaraz, magyaraz, magyaraz; bunyozik hosszan majd ujra magyaraz- meg a legelszantabbak is kikapcsolnak egy ido utan. Igaz, az informaciok fontosak; az a forgatokonyv megiscsak rosszul van megirva! Karpotol minket a csodalatos humor es persze Tom Hiddleston remek jateka.
Ha mar Tom Hiddlestonnal tartunk, sok muvesztarsaval es Michael Schumacherrel ellentetben az ev vege ket dijat is tartogatott neki: az egyik az Ev Legszexisebb Ferfi dija, a masik pedig a South Bank Sky Arts- dij amit Shakespeare- szerepekert kapott.
Az elmult ket het alatt sok elmeny ert, amelynek egy resze kulturalis, de nem akarok mindenrol irni valogatas nelkul. Harom filmrol szeretnek irni roviden, mert felfedeztem bennuk ertekes es erdekes dolgokat.
Az elso a REC cimu film elso resze (a masodik kozel sem olyan jo), amelyrol csak annyit hogy egy olyan horror film, amit csak szakavatott horror-imadoknak ajanlanek, az viszont elvezni fogja. Alig birtam felkelni a szamitogep elol a film vegeztevel, annyira begorcsoltek az izmaim az erzelmi reakciok hatasara. Ha valaki nem szivbajos -ez esetben ertsuk a szivbajt szo szerint- es szereti a mufajt, a film e mufajban kiemelkedo. A legtobb horror filmmel ellentetben ez nem gagyi, a helyzet, ha nem is feltetlenul nagyon realis de elkepzelheto, es ugy van filmezve, mintha mi lennenk az egyik szereplo helyeben.
Egy riporter es egy kameraman egy ejszakat keszulnek tolteni egy tuzolto-laktanyaban. Ennek kereteben aztan elmennek veluk minden mentesi akciora-akkor is jelen vannak, amikor egy hazba kell bemenni ahol egy idos no megbolondult es veszelyesse lett. Mitol, hogyan es miert? A hadsereg megneszel valamit, s hermetikusan lezarjak az epuletet, ahonnan a lakok, a tuzoltok, a ket riporter es egy rendor ketsegbeesve probalnak menekulni egy borzalmas jarvany elol-mi pedig nezokent a karmeraman boreben talaljuk magunkat... (REC; rendezo: Paco Plaza; fsz: Manuela Velasco, Ferran Terraza, etc)
A masodik filmet nem neveznem horrornak de ijesztonek bizony igen. Az 1408- as szoba egy Stephen King regeny adaptacioja, amely egy horror-konyv irorol szol, aki kalandot keres mindenaron...s talal is, de meg milyet! A filmet meg kell nezni, elmeselni nincs tul sok ertelme, amit mondanek rola az csak annyi, hogy az ember az 1408- as szobaban az ember szembejon sajat maga fantomjaival, fajdalmaival, felelmeivel, megvaltoztathatatlan tragediaival, s ez a pokol. Bar a filmben vannak -dramaturgiai- hibak, engem magaval ragadott. (1408-as szoba; rendezo: Mike Enslin; fsz: John Cusack, Samuel L. Jackson; etc)
A harmadik film a Hunger Games, aminek az elso reszet lattam tegnap este. Az eleje kimondottan bosszantott, de kesobb bevonodtam. A fiatal szineszno nem tetszett mert o maga emberileg nem rokonszenves; de aztan az akcio heveben megbekeltem vele. A film azert erdekes, mert nagyon jo a mogottes alapotlet. Az Amerikai Egyesult Allamok egysegekre osztodik. Pusztan manipulaciobol a politikai vezetok ugy dontenek, hogy minden egyseg minden evben nevezzen be ket fiatalt egy kotelezo valosagshowra, ahol azonban egymas ellen kell kuzdeniuk, eletre-halalra. A show tehat 23, tizenket es tizennyolc ev kozotti fiatal halalval vegzodik. A mogottes otlet az, amit a vezetoink velunk jatszanak; a manipulacio mikentjevel es miertjevel egyutt ami nyiltan meg is van mutatva a filmben. A rendezo egy kivalasztott lanynak a szemszogebol mutatja be a helyzetet, en kihasznaltam volna ezt a jo otletet arra hogy kulonbozo sorsokat es hozzaallasokat bemutassak. Ahogy azonban az uralkodo mentalitas, a szenzacioehseg mogotti hiena-verszomj le van festve, arra gondoltam hogy hiszen ilyet en is lattam, nem is olyan reg. Es nem, nem kell elmenni a bikaviadalokig, mert a mindennapokban is megnyilvanul ez.
A multkor ugyanis lattam egy dijugrato versenyt egy jotekonysagi est kereteben. 120 es 140 centis akadalyok voltak, tehat nem profi dijugratok is indulhattak. Egyszeruen undorito volt. Nincs jobb szo ra. Kepmutato, nyalaskodo, hamisan erzelgos. Nehany profi is indult, de a legtobbszor a vilag leggazdagabb csaladjainak csemetei, akik ugyebar kotelezoen lovagolnak, mert a lovaglas uri sport (de bekotozni egy lo sebet mar nem tudjak!). Megkaptak egy hatalmas sportarenat az esemenyre es kulonbozo jelmezekben paradezva ugralgattak, mig a nevezesi dij es a belepo egy betegseg kutatasanak tamogatasara ment. A gazdagok csinaltak maguknak egy esemenyt, hogy elzarva mindentol ami valos, szorakozzanak kicsit. A Monacoi hercegi csaladrol es dusgazdag vallalkozokrol beszelek, nehany igen hires szineszerol, vagy Bruce Springsteenrol akinek lanya profi dijugro. Gazdagek svajci orvosi fizetesben mert pezsgot kortyoltak, eltartott kisujjal kaviart ettek, es hihetlenul buszekek voltak ra, hogy 100 euronyit jotekonykodtak egyszer egy evben. Az esemenyeket egy top-top-top model kommentalta, akinek annyi agya sem volt mint egy marek makostesztanak, lovat pedig csak kolbasz formaban latott. Sutogette el a hulye poenjait, a vilag ragadozo capai pedig illendoen, zart szajjal kacaggasztak, persze csak harom masodpercig, mert az etikettet be kellett tartaniuk. Egyszercsak belogott az arenaba ket szakadt, piros sapkas ficko. A piros sapka Franciaorszagban Bretagne-t jelkepezi es nevezetesen az allattenyszetoket es a novenytermeloket-egyszoval a gazdakat. A parasztokat. Azokat, akiknek hala hus es tej van a hutoben. Hozza kell tenni, hogy ekkor mar egy honapja sztrajkoltak, feljottek Parizsig, tuntettek, elbarrikadoztak az utakat traktoraikkal hogy kifejezzek: ha a francia kormany felemeli az AFA-t, ok tonkremennek. Szoval ez a ket ferfi elkezdte mondani, hogy ugyan, foglalkozni kellene mar az orszag meg a vilag problemaival is, hiszen nem a "szegeny" kormanyoknak hala fog valami talpra allni, hanem annak, ha a penz elosztasa egyenlobb lesz. Ugraltak a rongyos ruhaikban. Jottek a biztonsagiak, kisebb huzavona, majdnem verekedes tort ki.
Es Gazdagek rohogtek!
Nem sapitoztak hogy ok igazan mindent megtesznek mert lam, rendeztetnek maguknak valami allati draga bulit es ott morzsak morzsajat adjak; miert nem eleg ez!..., Nem bosszankodtak, hogy nem latnak lovaglast! Nem helyeseltek, legalabb hamisan!
Rohogtek!
Hihetetlenul torz, embertelen, brutalis, sem Istent, sem embert nem ismero jelenet volt. Mert-aki igazan ad, annak nem kell alkalom. Aki elkotelezett egy ugy mellett, az nem egyszer segit egy evben s nem unnepelteti magat hoskent. Aki igazan jot akar tenni a masik emberrel vagy egy ugyert, az ugy el, hogy a vilag egyensulyat megprobalja a jo oldalra donteni. Aki igazan jot akar tenni, annak nem feltetlenul a penz a legfontosabb amit adni tud. Es aki nemes, azt ma mar nem feltetlenul cimerol vagy a draga hobbyjarol, mint inkabb gondolkodasmodjabol, az elethez valo hozzaallasarol es a magatartasarol lehet megismerni.
A film tehat ezt a jelenseget probalta megfesteni. S ebbol a szemszogbol a Hunger Games egy nagyon jo film. Otletben, eszmeben. Kivitelezesben es filmkent szamomra kevesbe. ( Hunger Games, rendezo: Garry Ross, fsz: Jennifer Lawrence , Josh Hutcherson)
Az elso a REC cimu film elso resze (a masodik kozel sem olyan jo), amelyrol csak annyit hogy egy olyan horror film, amit csak szakavatott horror-imadoknak ajanlanek, az viszont elvezni fogja. Alig birtam felkelni a szamitogep elol a film vegeztevel, annyira begorcsoltek az izmaim az erzelmi reakciok hatasara. Ha valaki nem szivbajos -ez esetben ertsuk a szivbajt szo szerint- es szereti a mufajt, a film e mufajban kiemelkedo. A legtobb horror filmmel ellentetben ez nem gagyi, a helyzet, ha nem is feltetlenul nagyon realis de elkepzelheto, es ugy van filmezve, mintha mi lennenk az egyik szereplo helyeben.
Egy riporter es egy kameraman egy ejszakat keszulnek tolteni egy tuzolto-laktanyaban. Ennek kereteben aztan elmennek veluk minden mentesi akciora-akkor is jelen vannak, amikor egy hazba kell bemenni ahol egy idos no megbolondult es veszelyesse lett. Mitol, hogyan es miert? A hadsereg megneszel valamit, s hermetikusan lezarjak az epuletet, ahonnan a lakok, a tuzoltok, a ket riporter es egy rendor ketsegbeesve probalnak menekulni egy borzalmas jarvany elol-mi pedig nezokent a karmeraman boreben talaljuk magunkat... (REC; rendezo: Paco Plaza; fsz: Manuela Velasco, Ferran Terraza, etc)
A masodik filmet nem neveznem horrornak de ijesztonek bizony igen. Az 1408- as szoba egy Stephen King regeny adaptacioja, amely egy horror-konyv irorol szol, aki kalandot keres mindenaron...s talal is, de meg milyet! A filmet meg kell nezni, elmeselni nincs tul sok ertelme, amit mondanek rola az csak annyi, hogy az ember az 1408- as szobaban az ember szembejon sajat maga fantomjaival, fajdalmaival, felelmeivel, megvaltoztathatatlan tragediaival, s ez a pokol. Bar a filmben vannak -dramaturgiai- hibak, engem magaval ragadott. (1408-as szoba; rendezo: Mike Enslin; fsz: John Cusack, Samuel L. Jackson; etc)
A harmadik film a Hunger Games, aminek az elso reszet lattam tegnap este. Az eleje kimondottan bosszantott, de kesobb bevonodtam. A fiatal szineszno nem tetszett mert o maga emberileg nem rokonszenves; de aztan az akcio heveben megbekeltem vele. A film azert erdekes, mert nagyon jo a mogottes alapotlet. Az Amerikai Egyesult Allamok egysegekre osztodik. Pusztan manipulaciobol a politikai vezetok ugy dontenek, hogy minden egyseg minden evben nevezzen be ket fiatalt egy kotelezo valosagshowra, ahol azonban egymas ellen kell kuzdeniuk, eletre-halalra. A show tehat 23, tizenket es tizennyolc ev kozotti fiatal halalval vegzodik. A mogottes otlet az, amit a vezetoink velunk jatszanak; a manipulacio mikentjevel es miertjevel egyutt ami nyiltan meg is van mutatva a filmben. A rendezo egy kivalasztott lanynak a szemszogebol mutatja be a helyzetet, en kihasznaltam volna ezt a jo otletet arra hogy kulonbozo sorsokat es hozzaallasokat bemutassak. Ahogy azonban az uralkodo mentalitas, a szenzacioehseg mogotti hiena-verszomj le van festve, arra gondoltam hogy hiszen ilyet en is lattam, nem is olyan reg. Es nem, nem kell elmenni a bikaviadalokig, mert a mindennapokban is megnyilvanul ez.
A multkor ugyanis lattam egy dijugrato versenyt egy jotekonysagi est kereteben. 120 es 140 centis akadalyok voltak, tehat nem profi dijugratok is indulhattak. Egyszeruen undorito volt. Nincs jobb szo ra. Kepmutato, nyalaskodo, hamisan erzelgos. Nehany profi is indult, de a legtobbszor a vilag leggazdagabb csaladjainak csemetei, akik ugyebar kotelezoen lovagolnak, mert a lovaglas uri sport (de bekotozni egy lo sebet mar nem tudjak!). Megkaptak egy hatalmas sportarenat az esemenyre es kulonbozo jelmezekben paradezva ugralgattak, mig a nevezesi dij es a belepo egy betegseg kutatasanak tamogatasara ment. A gazdagok csinaltak maguknak egy esemenyt, hogy elzarva mindentol ami valos, szorakozzanak kicsit. A Monacoi hercegi csaladrol es dusgazdag vallalkozokrol beszelek, nehany igen hires szineszerol, vagy Bruce Springsteenrol akinek lanya profi dijugro. Gazdagek svajci orvosi fizetesben mert pezsgot kortyoltak, eltartott kisujjal kaviart ettek, es hihetlenul buszekek voltak ra, hogy 100 euronyit jotekonykodtak egyszer egy evben. Az esemenyeket egy top-top-top model kommentalta, akinek annyi agya sem volt mint egy marek makostesztanak, lovat pedig csak kolbasz formaban latott. Sutogette el a hulye poenjait, a vilag ragadozo capai pedig illendoen, zart szajjal kacaggasztak, persze csak harom masodpercig, mert az etikettet be kellett tartaniuk. Egyszercsak belogott az arenaba ket szakadt, piros sapkas ficko. A piros sapka Franciaorszagban Bretagne-t jelkepezi es nevezetesen az allattenyszetoket es a novenytermeloket-egyszoval a gazdakat. A parasztokat. Azokat, akiknek hala hus es tej van a hutoben. Hozza kell tenni, hogy ekkor mar egy honapja sztrajkoltak, feljottek Parizsig, tuntettek, elbarrikadoztak az utakat traktoraikkal hogy kifejezzek: ha a francia kormany felemeli az AFA-t, ok tonkremennek. Szoval ez a ket ferfi elkezdte mondani, hogy ugyan, foglalkozni kellene mar az orszag meg a vilag problemaival is, hiszen nem a "szegeny" kormanyoknak hala fog valami talpra allni, hanem annak, ha a penz elosztasa egyenlobb lesz. Ugraltak a rongyos ruhaikban. Jottek a biztonsagiak, kisebb huzavona, majdnem verekedes tort ki.
Es Gazdagek rohogtek!
Nem sapitoztak hogy ok igazan mindent megtesznek mert lam, rendeztetnek maguknak valami allati draga bulit es ott morzsak morzsajat adjak; miert nem eleg ez!..., Nem bosszankodtak, hogy nem latnak lovaglast! Nem helyeseltek, legalabb hamisan!
Rohogtek!
Hihetetlenul torz, embertelen, brutalis, sem Istent, sem embert nem ismero jelenet volt. Mert-aki igazan ad, annak nem kell alkalom. Aki elkotelezett egy ugy mellett, az nem egyszer segit egy evben s nem unnepelteti magat hoskent. Aki igazan jot akar tenni a masik emberrel vagy egy ugyert, az ugy el, hogy a vilag egyensulyat megprobalja a jo oldalra donteni. Aki igazan jot akar tenni, annak nem feltetlenul a penz a legfontosabb amit adni tud. Es aki nemes, azt ma mar nem feltetlenul cimerol vagy a draga hobbyjarol, mint inkabb gondolkodasmodjabol, az elethez valo hozzaallasarol es a magatartasarol lehet megismerni.
A film tehat ezt a jelenseget probalta megfesteni. S ebbol a szemszogbol a Hunger Games egy nagyon jo film. Otletben, eszmeben. Kivitelezesben es filmkent szamomra kevesbe. ( Hunger Games, rendezo: Garry Ross, fsz: Jennifer Lawrence , Josh Hutcherson)
2014. január 1., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)